Holokauszt-túlélők sürgetik a németországi levéltár megnyitását

Leo Rechter, az amerikai Holokauszt-túlélő Zsidó Gyerekek Országos Szövetségének elnöke azt mondta, hogy a Bad Arolsenben tárolt tekintélyes mennyiségű archívumot minél előbb hozzáférhetővé kell tenni a távozó túlélő generáció számára. `Mivel indokolható, hogy ne tudhassuk meg az igazságot arról, mi történt családjainkkal a holokauszt idején?` - kérdezte a zsidó vezető a washingtoni képviselőházban, a külügyi bizottság európai albizottságának ülésén.

"Ezek az információk tényleg ránk tartoznak, a mi életünkről szólnak" - mondta a szerdai meghallgatáson Rechter, aki a világháború idején Ausztriából menekült Belgiumba, ott élte túl a náci megszállást, miután apját Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. Az amerikai törvényhozás alsóházának albizottsága kedden úgy foglalt állást, hogy a titkos náci dokumentumokat teljes egészében kutathatóvá kell tenni. Olyan archív anyagokról van szó, amelyekre mindeddig 60 éves kutatási tilalom volt érvényben.

Paul Shapiro, a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumban működő kutatóközpont igazgatója a kongresszusi meghallgatáson elmondta: az AP hírügynökség két tudósítójával télen ellátogatott Bad Arolsenbe, és az általuk áttekintett dossziékból a vészkorszak azelőtt ismeretlen részleteire derült fény. Hozzátette, hogy a hatalmas irattár további titkokat rejthet. "A túlélők számára érthetetlen, miért döntöttek úgy a nagyhatalmak, hogy visszatartják tőlünk a történelmünkkel kapcsolatos tényeket" - mondta David Schaecter, a Holokauszt-túlélők Alapítványának elnöke.

Tavaly nyáron vált ismertté, hogy zárt állományúból kutathatóvá válik a náci időkre vonatkozó legnagyobb archívum Bad Arolsenben, ahol 50 millió aktát őriznek a holokausztról. A Hessen tartománybeli településen 17,5 millió egykori fogolyra, kényszermunkásra és elűzöttre vonatkozó feljegyzést tartanak elzárva. Németország a legutóbbi időkig a személyiségi jogokra és a magánszféra sérthetetlenségére hivatkozva állt ellen a zárlat feloldásának.

A titkos állományt a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához kapcsolódó keresőszolgálat 11 országot képviselő testülete felügyeli. Az amerikai külügyminisztérium szerdai közlése szerint az állomány megnyitásáról szóló jegyzőkönyvet eddig az Egyesült Államok, Izrael, Lengyelország, Hollandia és legutóbb Nagy-Britannia ratifikálta. Németország és Luxemburg jelezte, hogy a bizottság következő, májusi ülése előtt befejezi a ratifikálást; arról egyelőre nincs információ, hogy Franciaország, Belgium, Olaszország és Görögország mikor ratifikálja a jegyzőkönyvet.

(Múlt-kor/MTI)