Régészek kutatták az angol kőfejtők életét

A Bath városától két kilométerre található bányákban fejtett mészkő iránti kereslet 1730 és 1860 között igen nagy volt, és a kőkitermelés egészen a XX. század elejéig folytatódott. Az innen származó, jó minőségű kövekből nem csak Bath városát építették fel, hanem olyan tekintélyes épületeket is, mint a Buckingham Palota.

Az oxfordi régészek most a területet megerősítő vállalattal együttműködve azt remélik, hogy fel tudják mérni az egyes rétegeket, és ezáltal jobban meg tudják őrizni, fel tudják dolgozni a kőfejtők területét. "Mivel gyorsan kell cselekednünk, van egy állandó régészünk, aki lemegy a mérnökökkel a kőfejtőkhöz, és feljegyzéseket készít azokról a rétegekről, amelyet éppen vizsgálnak" - mondja Ianto Wain, a project vezetője.

A kőfejtő izgalmas bepillantást nyújt a bánya életébe, ahol a villamosvasút, szekérutak és daruk még ma is láthatóak. A mérnökök az állagóvás előtt munkautakat építettek, és ennek segítségével térképezték fel és fényképezték le az elérhető területeket.

A munkálatok után az adatokat írásos és digitális formában is elérhetővé teszik a közönség és a szakemberek számára. A feldolgozott anyag értékes információkat nyújt a kőfejtés fejlődésének 300 éves folyamatáról, amelynek nyomai - a csákánytól a későbbi, sokkal hatékonyabb kőfűrészig - jól láthatók a falakon.

A faszénnel írt graffitik a kőfejtők életébe engednek bepillantani: így például leolvasható, hogy mennyibe került a sör a XIX. században, vagy milyen - sokszor nem éppen hízelgő - szavakkal illették a bányászok munkaadóikat. Ezekről a falfeliratokról egy külön erre a célra kifejlesztett eljárással lenyomatokat készítettek, amelyeket aztán gyantába helyeztek, így őrizve meg őket az utókor számára.

Az 1973-ban alapított Oxford Archeology az egyik legnagyobb európai, független, régészeti szervezet, amely több, mint 250 szakemberrel dolgozik, és állandó irodával rendelkezik Oxfordban és Lancesterben.