Gleccserek szállították Stonehenge köveit

Már ott voltak, csak körbe kellett rendezni a köveket

Korábbi geológiai kutatások már bebizonyították, hogy Stonehenge legidősebb kövei a délnyugat-walesi Preseli hegységből származnak: ezt tavaly minden kétséget kizáróan állapították meg.

A híres vita legújabb felvonásában az Open University geológusai álltak elő elképzelésükkel, amely szerint a köveket minden emberi beavatkozástól függetlenül a jégkor gleccserei juttatták el a Salisbury-síkságra. Az Oxford Journal of Archaeology legújabb számában megjelent kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a kőtömböket a jég törte ekkora darabokra, és mozgatta el a jégkorszak idején. Az Olwen Williams-Thorpe professzor által vezetett kutatócsoport geokémiai analízist végzett a korábban Stonehenge-nél talált kőkori fejszék fején - melyeket eddig a szállításra használtak bizonyítékul -, és ez kiderítette, hogy azok nem a Preseli hegységből, hanem az itt talált monolitokból készültek.

Nyári napforduló Stonehenge-ben

Az Open University geológusainak nem ez az első vitatott megszólalása a témában: 1991-ben azt állították, hogy a kövek a Preseli hegységből, ám biztosan nem kőfejtőből származnak.

Dr. Brian John geomorfológus a BBC-nek az elmélet kapcsán elmondta, hogy mindig is úgy gondolta, hogy a bronzkori kőszállítási-elméletek a hihetőség határait feszegették. Szerinte lehet, hogy a gleccserek nagyon lassan mozognak, ám azok szállítási kapacitása és minősége jóval kiválóbb, mint az embereké. Így szerinte mostantól a "Vajon hogy szállíthatták Stonehenge köveit?" kérdésen kívül végre mással is lehet majd foglalkozni a bronzkor kapcsán.