A Szovjetunió után: 15 éve alakult meg a Független Államok Közössége

Unióból Nemzetközösség

Forradalmat csinált

Az 1991. augusztusi puccskísérlet után a helyzet gyökeresen megváltozott. Gorbacsov - megmentője, Borisz Jelcin orosz elnök jóvoltából - ideig-óráig visszatérhetett a hatalomba, de szembe kellett néznie a megmásíthatatlan ténnyel: a központ (s vele az államfő) meghatározó szerepe a köztársaságokkal szemben végleg a múlté lett. Az elszakadásokat többé nem lehetett megakadályozni, miként azt sem, hogy az egyes tagállamok (sőt a köztársaságok autonóm alakulatai) kikiáltsák függetlenségüket.

A központi hatalom még megkísérelte menteni a menthetőt: 1991 szeptemberének elején a szovjet népi küldöttek rendkívüli kongresszusa jóváhagyta a Szuverén Államok Szövetségének tervezetét (immár a szovjet jelző nélkül). A szovjet birodalmi alapokon történő újjászerveződést azonban épp a legnagyobbak torpedózták meg, az a három szláv állam, amely a Szovjetunió lakosságának háromnegyedét képviselte, ennél is nagyobb arányú gazdasági és katonai súllyal.

Borisz Jelcin orosz, Leonyid Kravcsuk ukrán államfő és Sztanyiszlav Suskevics fehérorosz parlamenti elnök 1991. december 8-án találkozott a fehéroroszországi Breszt mellett, a Belovezsszkaja Puscsának nevezett vadregényes erdőség közepén, a viszkuli pártrezidencián. Kiindulópontjuk az volt, hogy a 15 tagköztársaság között az új szövetségi szerződésről folytatott tárgyalások zsákutcába jutottak, a köztársaságoknak a Szovjetunióból való kiválása és független állammá válása reális tény lett. Kimondták, hogy a Szovjetunió nem életképes többé, s kifejezték szándékukat, hogy helyébe egy hármas szövetséget hoznak létre minszki koordinációs központtal. Egyetértettek abban is, hogy bármely volt szovjet köztársaság vagy más állam csatlakozhat a nemzetközösséghez, ha egyetért annak alapelveivel.

Nem kellett két hét, s ez be is következett: december 21-én a kazahsztáni Alma-Atában a baltiak és Grúzia kivételével (később Tbiliszi is tag lett) az összes volt szovjet tagköztársaság csatlakozott a FÁK-hoz, abban a reményben, hátha ez a lazább, konföderatív keret megkönnyíti a posztszovjet lét nehézségeit. A Szovjetuniónak a kegyelemdöfést Mihail Gorbacsov december 25-i bejelentése adta meg, amelyben lemondott szovjet államfői tisztségéről.

(Máté István, MTI-Sajtóadatbank)

1. A kényszerű egységtől az önkéntes szétválásig
2. Unióból Nemzetközösség