Megszületett Manninger Vilmos orvos, a rák elleni küzdelem egyik úttörője

2004. szeptember 13. 12:06

Sopronban született, 1898-ban avatták orvosdoktorrá Budapesten, ezután a János Kórházban dolgozott, 1908-tól a Margit Kórház főorvosa, 1914-36 között a János Kórház sebész főorvosa, 1907-től egyetemi magántanár volt. 1936-ban kórházügyi előadóként tevékenykedett a Belügyminisztériumban. A rák elleni küzdelem úttörője, a magyarországi rákstatisztika egyik első megszervezője volt. A szepszisre vonatkozó tanulmányai különösen jelentősek. Több tankönyv, szakkönyv szerzője. 1945. május 2-án halt meg szülővárosában. Bátyja, Manninger Gusztáv neves agrárszakember volt.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?