150 éves az esztergomi székesegyház

A Hild József tervei alapján fölépült esztergomi főszékesegyházat 1856. augusztus 31-én adták át Ferenc József magyar király jelenlétében. Liszt Ferenc erre az alkalomra komponálta az Esztergomi misét. Az esztergomi székesegyház a magyarországi klasszicista templomépítészet egyik főműve lett.

A Dunára néző építészeti kihívás

Az első esztergomi templom alapjait 1010-ben I. István király rakatta le, a Szent Adalbertnek szentelt építményt évszázadokig bővítették. 1543-ban azonban a város - a tatárjárásig királyi székhely - török kézre került, a templom a háborúk során súlyosan károsodott, erősen megrongálódott `szép kapuja` 1823-ban omlott össze, amikor egy torony rádőlt.

A 18. században Barkóczy Ferenc érsek készíttette el egy várhegyi templom terveit, ám ebből semmi sem lett. A mai székesegyház építését 1820-ban Rudnay Sándor érsek indította el, aki a tervezést először Ludwig von Remyre, a Bécsi Udvari Építészeti Kancellária vezetőjére bízta, ám végül Kühnel Pál, a kancellária egyik beosztottjának tervét fogadta el. Kühnel hatalmas együttest álmodott a római Szent Péter tér nyomán, tervében a hegyet 8-10 méterrel legyalultatta, a több mint 200 méteres teret a dombtetőn a bazilika kupolás épülete zárta le a csatlakozó palotaszárnyakkal. Oldalra került az érseki palota és a szeminárium, míg alul félkörben a kanonokházak határolták. (Ebből csak a templom, a kanonokházak egy része, és - másutt - a szeminárium valósult meg.)

Az 1821-es tervek

Az érsekség 1822-ben költözött vissza Nagyszombatból, ahová a török elől menekült. Rudnay ez év április 22-én helyezte el a templom alapkövét, lebontatva a középkori templom maradványait és a Mária Terézia-kori helyőrségi templomot. A hatalmas munkát a bécsi udvar rossz szemmel nézte, igyekezett akadályozni azt. Kühnel 1820-ban vette fel unokaöccsét, Packh Jánost, hogy segítsen a tervezésben. Packh, akit 1821-ben az építkezés vezetésével is megbíztak, az alaprajzot módosítva kibővítette a kriptát, majd Kühnel 1824-es halála után a homlokzaton is változtatott. Rudnay érsek halálakor, 1831-ben a főfalak, a kupolát tartó pillérek s az azok közti boltozatok már álltak, ám a pénz elfogyott. A munka leállt, s Packhot egyszerűbb terv készítésére kérték fel.

Az érseki széket hét évig nem töltötték be, így az építkezés csak 1839-ben, Kopácsy József érseki kinevezése után folytatódott. Packhot ebben az évben meggyilkolták, helyébe Hild József lépett, aki tehetségét már bizonyította az egri székesegyház építésénél. Esztergomban megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot, fokozva az épület vertikális hatását, s elhagyta Packh aprólékos tagozatait, s a szentpétervári Izsák székesegyház mintájára a kupolát nálunk újdonságnak számító vasszerkezettel építette meg. Bár Esztergomban 1847-49 közt sem volt érsek, Hild erélyének köszönhetően a munka nem állt le.

A végeredmény összefogott és harmonikus épület lett

Bár a portikusz és a déli harangtorony még nem volt kész, 1856. augusztus 31-én, Scitovszky János érseksége alatt felszentelték a székesegyházat. Az építkezés 1862-ben fejeződött be Lippert József irányítása alatt; a zárókövet 1869-ben, Simor János érseksége idején helyezték el, a belső tér neoreneszánsz berendezése még évtizedeken át folyt, az építkezés költségei túllépték a hatmillió koronát.

Bár több építész alkotása, az esztergomi bazilika összefogott és harmonikus épület. Alaprajzát s belső terét a hosszanti és centrális téralkotás ötvöződése jellemzi, a középső, kupola alatti térből rövid kereszthajók indulnak. A székesegyház déli oldalán a reneszánsz, vörös márvány Bakócz-kápolna található, amelyet Bakócz Tamás érsek 1506-11 közt olasz művészekkel építtetett, s 1822-ben Packh János illesztette az új templomba - ehhez a kápolnát 1600 darabra bontották, majd újra összerakták.

A főhomlokzatot nyolc sima, 22 méteres oszlop uralja, korinthoszi oszlopfőkkel, drámai kontrasztot képezve az épület dísztelen tömegével, s 24 korinthoszi oszlop övezi a 100 méterre emelkedő félgömb-kupola magas dobját is. A portikuszhoz két oldalt egy-egy 57 méteres harangtorony csatlakozik, boltozott áthidalással. A Dunának háttal, 50 méteres magaslaton álló templom uralja a környéket - Hildnek köszönhető monumentalitását az adja, hogy a homlokzatok kialakítása visszafogott, engedi érvényesülni az épület tömegeit és hatalmas tagozatait. Az esztergomi székesegyház a magyar klasszicizmus egyik csúcsa. A templomban számos szobor látható, magyar és külföldi mesterek alkotásai, a főoltár Pietro Bonani és Franz Anton Danninger közös műve, az oltárképet Tiziano nyomán Michelangelo Grigoletti festette.

A Bazilika kincstára hazánk leggazdagabb egyházi gyűjteménye, kriptájában a 19. század közepétől eltemetett esztergomi érsekek síremlékei láthatóak. A székesegyház orgonája 1988-91 között 5 manuállal és 146 regiszterrel újult meg. 1993-ban a templom tetőszerkezete leégett, az újjáépítés 94 millió forintba került. 1998-ben passaui mesterek felújították a templom három harangját, a legrosszabb állapotban a több mint 2 méter átmérőjű, 5,7 tonna súlyú nagyharang volt. Az épület tavaly díszvilágítást kapott.

(Múlt-kor/MTI)