Megtalálták az első amerikai rabszolgákat
2006. február 6. 12:00
A mexikói Yucatán-félszigeten antropológusok egy temetőben európai és őslakos amerikaiak mellett afrikaiként azonosított emberi maradványokra bukkantak.
Korábban
A sírokat a Yucatán-félszigeten, Campeche egykori gyarmati templomának közelében találták meg. A templomra és a temető maradványaira 2000-ben találtak rá, amikor a város közepén álló bevásárlóközpont átalakításán dolgoztak. Több mint 180 csontvázat tártak fel a területet átvizsgáló régészek. A Yucatán Egyetem kutatócsoportja az európai és őslakos amerikaiak maradványok között négy, töredezett afrikai csontvázra is rábukkantak.
A négy afrikai csontvázát - fogzománcuk stronciumtartalma alapján - azonosították afrikaiként. A további vizsgálatok szerint az 1500-as évek közepe és az 1600-as évek eleje között a ghánai Elminából kerültek az Újvilágba. A fogaikon azonosított reszelés minták szerint első generációs rabszolgák voltak.
Matthew Restall, a Pennsylvaniai Egyetem gyarmati Latin-Amerikát kutató professzora szerint a rabszolgák leleteit különösen érdekessé teszi, hogy keresztény szertartással, ám a spanyoloktól elkülönítve voltak eltemetve a város közepén lévő temetőben. Mindez nyilván eléggé különbözik attól a bánásmódtól, ahogy a rabszolgákkal később az északabbra fekvő ültetvényeken bántak. A Wisconsin-Madison Egyetem antropológus kutatója, T. Douglas Price szerint a temető a korszakban is egyedülállónak mondható, hiszen ott az afrikaiak és spanyolok mellett amerikai őslakosok maradványait is megtalálták.
A történészek szerint Campeche volt az egyik legfontosabb rabszolgaforgalmat lebonyolító spanyol kapu a kontinensen (innen származtak azok a rabszolgák is, akiknek első települését 1991-ben tárták fel a mai Manhattan területén). A mostani leletek azt bizonyítják, hogy Kolumbusz felfedezése után pár évvel már rabszolgákat hoztak a kontinensre, akiknek száma igazán a cukorültetvények megjelenésével nőtt meg.
A következő négy évszázad során 12 millió afrikai bennszülöttet hurcoltak az Újvilágba rabszolgának - írta az eset kapcsán a New York Times.
A kutatás részleteit az American Journal of Physical Anthropology következő számában teszik majd közzé.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- A fények tánca ünnepli a barokk kertművészetet Schloss Hofban tegnap
- Churchill lekerül a brit bankjegyekről tegnap
- Digitálisan egyesítették újra Leonardo da Vinci legnagyobb kéziratát tegnap
- Fenyőgallyakkal világítottak az ősemberek a barlangokban tegnap
- Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt szökőkút tegnap
- Kémek, kereskedők, túlélők: nők az amerikai forradalom idején tegnap
- Állambiztonsági forrásokból kutatják az erdélyi magyar értelmiséget tegnap
- Ókori folytonosságról mesél a Nílus-deltában feltárt település tegnap














