2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Kibogozták az inka csomóírást

2005. augusztus 17. 14:00

A Harvard Egyetem kutatói a híres csomók tanulmányozásakor rábukkantak egy olyan mintára, mellyel évszázadok óta először sikerült az inkák különleges írásában meglévő rendszert megérteni.

Az Inka Birodalom bukása után nem hagyott hátra semmilyen - mai fogalmainkkal -írásnak nevezhető emléket, de ezzel szemben olyan különféle módon és méretben illetve sorrendben kötött csomóírással örvendeztették meg az utókort, mely régóta jelent tökéletes rejtélyt a történészek és antropológusok számára. A legtöbb ilyen kötél a kutatók véleménye szerint nyilvántartási és adóösszeírási célokra szolgált, ám most úgy tűnik, hogy a jelentésük ennél sokkal mélyebb is lehet.

Adminisztratív jelentés?



A Harvard Egyetem kutatói, Gary Urton és Carrie J. Brezine kutatásaik során - The Khipu Database Project - nemrég egy három csomóból álló, több - a mai Limától hét kilométerre északra található Puruchuco városából, az egykori igazgatási központból származó - kötélen is feltűnő ismétlődő mintát találtak. A kutatók ekkor számítógépes analízist végeztek a 21 ominózus kipun, és azokat a csomók mintázata alapján három csoportra osztották. 

A Science magazin legutóbbi számában közzétett eredmények szerint a három csoport egyikét helyi célokra használták, míg a másik kettőt a helyi tevékenység jelentésére - illetve üzenetek fogadására - használták a felsőbb hatóságok felé. Mivel a kötelekben közös vonás volt, hogy mindegyik tartalmazta a háromcsomós mintát, ezért a program használatával hamarosan arra kezdtek gyanakodni, hogy az egy helység nevét jelölheti. A kutatók feltételezése szerint ez azért is lehetett így, mert ha például az adóösszeírások vagy más adminisztratív ügyek kapcsán a tisztviselők járták a vidéket, az összeírásokban szükség volt az adminisztrációs központ minél könnyebb azonosítására. Ezek szerint tehát a kötelek kezdőcsomói mindig egy települést jelölnek: jelen esetben Puruchuco városát.

Dr. Urton elmondása szerint ez az első eset, amikor a kipukat nem számok kombinációjaként és kódjaként látják, hanem végre sikerült kideríteni, hogy azok mit jelentenek. A 21 kötél csomói azonban nem csak magukban, azaz kötelenként értelmezhetők, hanem azok minden bizonnyal egymásra is utalnak - így azonban már egyfajta háromdimenziós jelentéssel is bírhatnak - ám ennek tartalma egyelőre ismeretlen.



Mivel a spanyolok az indiánok lázadásaként tekintettek a csomókra, ezért elrendelték azok teljes elpusztítását, így ma a világ múzeumaiban mindössze 650-700 kipu található, és ezek kétharmadán vannak a most elemzettekhez hasonlóan - tízes számrendszer szerint - rendezve a csomók.

A maradék egyharmad azonban semmilyen számítógéppel elemezhető mintát nem tartalmaz, ezért a kutatók azt sejtik, hogy azok a narratív tartalmat hordozó kötelek lehetnek - ezek megfejtésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha a "könnyebben" megfejthető, számokat tartalmazó kipuk rejtélye végleg feltárul. A csomóírás teljes megfejtéséhez azonban a kutatók szerint egy rosette-i kőhöz hasonló felfedezésre lenne szükségük.
2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!