600 éve indult első útjára a kínai armada

Hatszáz éve, 1405. július 11-én indult el a Jangce-menti Csiangszauból (Jiangsau), Nanking mellől a nagy kínai armada az Indiai-óceán feltárására.

Megkűzdöttek a kalózokkal

A hajók egy korabeli fanyomaton, illetve azok rekonstrukciója

Az admirális Cseng Ho (Zheng He) a dél-nyugati Jünnan (Yunnan) tartományban, Kunjangban (Kunyang), muszlim családban született, apja tisztviselő volt. Amikor a kínaiak 1382-ben megdöntötték a mongol uralmat, gyermekként került fogságba és kasztrálták. Csu Ti (Zhu Di) herceg udvarába került, aki az első Ming császár, Csu Jüan-csang (Chu Yuanchang) negyedik fia volt. Cseng Ho a herceg katonai tanácsadója lett, s kulcsszerepe volt a lázadásban, amely azt Jung Lö (Yongle) néven császárrá tette.

Az új uralkodó meghosszabbította a Nagy Falat és a Nagy Csatornát, a fővárost Nankingból Pekingbe helyezte, felépíttette a Tiltott várost, s több száz templomot és palotát is emelt Kína-szerte. Jung Lö a hadiflotta főparancsnokává nevezte ki Cseng Ho-t és expedíciók indításával bízta meg.

A Cseng által épített flottában 62 óriáshajó volt, ezek hossza 120-140 m, szélességük 50 m volt. Kilenc árbocuk volt, vízkiszorításuk 3000 tonna lehetett. Tízszer akkorák voltak, mint Vasco da Gama zászlóshajója, ezeket tartják a valaha vízrebocsátott legnagyobb fahajóknak. A kísérő egységek közt voltak 110 méteres gyorshajók, 85 méteres szállítóhajók és 55 méteres hadi dzsunkák is. Cseng első expedíciója 317 egységet számlált 27 870 emberrel: sok száz hivatalnok, 180 orvos, és rengeteg különféle mesterember vett részt az utazáson. Nagy víz- és élelemtartalékot vittek magukkal, erős tüzérségük is volt.

A Kincses Flotta útjának célja az volt, hogy kereskedelmi és politikai kapcsolatokat teremtsen távoli országokkal. Azt is feltételezik, hogy a császár unokaöccsét, a trónról letaszított elődjét kerestette a tengeren túl. A hajók selymet, porcelánt, pénzt vittek magukkal, s fűszereket, drágaköveket, kelméket és állatokat vittek haza. 1405 végére értek Vietnamba, majd Jáva és Szumátra, ezután Sri Lanka és az indiai Malabár-part következett. Hazafelé, a Malaka-szorosban megütköztek a kantoni kalózzal, Csen Cu-jival (Chen Zuyi), aki 5000 embert vesztett a csatában. A kalózvezért elfogták és később Nankingban végezték ki.

Békét vittek és egzotikus állatokat hoztak

Cseng Ho a Múlt-koron

A kínaiak fedezték fel Amerikát? Előzés Keletről A kínaiak beelőzték Kolombuszt?

Az első út 1405 és 1407 közt zajlott, a másodikra 1407-1409-ben került sor, - ekkor szállították haza a diplomatákat, akiket az előző úton vittek Szumátrára, Indiába és más országokba. A harmadik úton, 1409 és 1411 között Cseng Ho beavatkozott egy Sri Lanka-i helyi háborúba, amely a tamilok és a szingalézek közt zajlott. Ez volt a legnagyobb szárazföldi csatájuk, s ezzel megerősítették a szingaléz király, VI. Parákramabáhu hatalmát. Cseng Ho kínai, tamil és perzsa nyelven állíttatott sztélét Buddha, Siva és Allah áldását kérve.

A negyedik út során, 1413-15 közt az Arab-tengeren át a perzsa Hormuzba jutottak el. Húsz állam küldte adóját és követeit Kínába, elismerve a Ming császár befolyását. Az ötödik, 1417-19 közti út Aden érintésével Afrikába, a Szuahéli-partra, a mai Kenyába vezetett. Aden szultánjától egzotikus állatokat kaptak. A hatodik úton, 1421-23-ban hazaszállították az előző alkalommal szétvitt követeket.

Jung Lö császár 1424-ben elhunyt, kilenc hónappal utána fia, Csu Kao-cse (Zhu Gaozhi) is követte őt a túlvilágra. Unokája, Csu Csan-csi (Zhu Zhanji) az udvaroncok tanácsára leállíttatta a költséges utakat. 1431-33 közt még egy utat tett a Kincses Flotta, s ennek során érintette Mekkát is. Diplomáciai okokból Cseng azonban nem mehetett oda, így Indiában várta be a zarándokokat. A tengernagy hazafelé a tengeren hunyt el, mások szerint még két évig élt és hazájában halt meg 1435-ben. Ezután Kína teljesen elzárkózott a külvilágtól, az utak dokumentumait megsemmisítették.

Toleránsabb felfedezők lettek volna?

Egy Afrikából hozott ajándék bemutatása

Az expedíciókról Ma Huan, az admirális arab tolmácsa számolt be részletesen 1433-ban írt, de csak később megjelent, "Az óceán partjainak átfogó feltérképezése" című könyvében. Ebben leírta a megismert vallásokat, nyelveket, népszokásokat, építészetet, kereskedelmet, mértékegységeket, a növény- és állatvilágot, műszaki megoldásokat, tudományt és kormányzatokat. Ez a Ming-kori Kína enciklopédiája, minden ismeretet tartalmaz a Nanking és Afrika közti térségről.

Gavin Menzies angol kutató azt feltételezi, hogy a hatodik, 1421-23-as expedícióból négy kisebb flotta vált ki, s ezek Európa kivételével bejárták az egész világot: Dél-Afrika, a Zöld-foki szigetek és Dél-Amerika mentén, a Magellán-szorosig jutottak, s a Csendes-óceánon át, Ausztrália érintésével értek haza. Egy másik egység az Atlanti-óceánon s az Északkeleti-átjárón, Szibériától északra jutott volna Kínába. Erre számos nyom utal szerte a világon. Menzies szerint a kínaiak térképeit Indiában ismerte meg a velencei Niccolo da Conti, aki utazott a kínai dzsunkákon. A portugál Tengerész Henrik, az első európai expedíciók szervezője az ő révén szerzett tudomást a felfedezésekről.

Menzies szerint az emberiség nagy vesztesége, hogy az erőszakos európaiak helyett nem a toleránsabb kínaiak tárták fel a világot.

(Múlt-kor/Panoráma, Sajtóadatbank)