Dzsingisz kán leitatja a mongolokat

A mongolok rosszfiúja és a tömegkultúra

A mongol törzseket egyesítő Dzsingisz kán (1162-1227) 1206-ban lett a letelepült és a nomád életmódot kombináló nép vezetője. Halála után leszármazottai kiterjesztették birodalmát, amelynek határai Kínától Magyarországig nyúltak.

A mongol miniszterelnök szerint "Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója." A hazájában csak EB-nek becézett Cahijagijn Elbegdordzs mongol miniszterelnök nyilatkozatában csak félig viccelt, hiszen Mongólia függetlensége óta a kán újra rendkívüli népszerűségnek örvend a lakosság körében. "Olyan mint egy isten. Államalapítónk, történelmi gyökereink hozzá kötnek." - mondja a miniszterelnök tanácsadója, Bat-Erdene Batbajar történész, akit csak Baabarként ismernek a mongolok.

A kommunista utódpárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt (MNFP) kétciklusnyi, pártállami időket idéző korszaka a 2004. júniusi parlamenti választásokon ért véget: a Nagy Hurál 76 bársonyszékének felét az ellenzéki pártokat tömörítő Hazafias Demokratikus Koalíció (HDC) szerezte meg. A történész szerint "A kommunisták radikálisan elvágták mongol hagyományainkat, történelmünket, és a nyugati civilizáció felé tereltek. Igaz, csak egyfajta vörös színűre festett változatához, de mégis csak az úgynevezett Nyugathoz. Most viszont végre megint mongolok lehetünk".

A szovjet fennhatóság alatt a mongol nemzeti öntudat és függetlenség jelképévé vált a kán: hét évtizeden át szinte kiejteni sem volt szabad a nevét, feltételezett sírját Khentii-ben nem volt szabad látogatni. Biztos, ami biztos, azért még egy szovjet tankbázist is rátelepítettek a Mongólia észak-keleti tartományában található Khentii felé vezető útra.

Orosz részről a mögöttes történelmi sérelmek persze nem jelentéktelenek: a tatárjárás idején az 1222-es, Kalka folyó menti ütközetben hat orosz nagyherceg holtteste maradt a csatatéren, s maga Msztiszlav Romanovics kijevi nagyfejedelem is fogságba esett. Nem meglepő, az orosz történelemkönyvek csak mint vérszomjas fenevadról írtak Dzsingisz kánról.

A nyugati, valamint a kínai, indiai és iráni történészek többsége szerint a mongol hordák kegyetlen mészárlásai ősi civilizációk végét jelentették.

1. A mongolok rosszfiúja és a tömegkultúra
2. Legmegrendítőbb hatása demográfiai