Klimt, Schiele, Kokoschka és a dualizmus művészete - Bécs és Budapest a historizmus és avantgárd között

Az áttörés kora: Bécs - Budapest a historizmus és avantgárd között

Bécsben 2003 februárjától divatba jött a magyar művészet. 2003. február 9-én kiállítás nyílt a belváros közepén az egyik legszebb egykori barokk főúri otthonban, a Harrach-palotában a bécsi Collegium Hungaricum, azaz a Magyar Kulturális Intézet és a Kunsthistorisches Museum szervezésében, `Az áttörés kora. Bécs - Budapest a historizmus és avantgárd között` címmel, amely - mindannyiunk örömére - szenzáció lett az osztrák fővárosban. A Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum legjelentősebb műveit állította ki, melyet még 26 magyar múzeum egészített ki, köztük természetesen az ország első múzeuma, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum, valamint 8 osztrák múzeum, mint Bécs városának múzeuma a Wien Museum (régi nevén Historisches Museum der Stadt Wien) és az osztrák művészet képtára, az Österreichische Galerie Belvedere.

Az áttörés kora: minden megváltozott

A téma az egykori két birodalmi főváros, Bécs és Budapest művészeti kapcsolatai, az azonosságok és különbségek bemutatása, az építészet, képző-. és iparművészet folyamatainak és eredményeinek ismertetése 1873-tól az 1920-as évekig. A kiállítás a magyar művészet átütő sikerét hozta, egyrészt azért, mert mintegy 1/4-3/4 volt az arány (a kiállított 650 műből 450 magyar volt), hazánk művészete javára, másrészt azért, mert a bécsi közönség, amely jól ismeri a saját kultúráját, keveset tud(ott!) a szomszédos Magyarországról.

Nem jobb azonban a helyzet nálunk sem. Még az igencsak hozzáértő látogató is főleg Klimt, Schiele és Kokoschka nevét és műveit ismeri. Most közel 400 osztrák művet mutatunk be, így alkalma lesz a magyar közönségnek is felfedezni rengeteg nagyszerű alkotást.

A kiállítás minden tekintetben különleges és egyszeri, megismételhetetlen lesz. Egyrészt azért, mert egyszerre három helyen (egymáshoz mégis közel, egy épületben, egy udvarból nyílva) mindhárom intézmény profiljának megfelelő témában mutatja be a korszakot: a Budapesti Történeti Múzeum Bécs Budapest nagyvárossá válását, építészetét és, iparművészetét- a Magyar Nemzeti Galéria elsősorban a képzőművészetet, az Országos Széchényi Könyvtár pedig a társadalmi és művészeti életet, irodalmat, zenét és színházat. De mind a háromnál egy gondolat azonos: a XIX.-XX. század fordulóján minden megváltozott. Véget ért egy korszak és áttört egy új. Az emberek életmódja, amely évszázadok óta szinte változatlan volt, a technikai fejlődés eredményeinek hatására gyökeresen átalakult a XX. században, s ezt a félelmetes változást érezték meg a művészek, és kerestek merőben új kifejezésmódot. A három kiállítás a modern művészetnek ezt, a kortársak számára sokszor felháborító áttörését mutatja be, a lehető legtágabb formában: festmények, freskóvázlatok, grafikai alkotások, szobrok, ruhák, jelmezek, ékszerek, kerámiák, bútorok, díszlettervek, egykorú fényképek, kéziratok, újságok, könyvek segítségével.

Hasonló, a századforduló magyar művészetét egységében bemutató kiállítást először a Magyar Nemzeti Galéria rendezett 1976-ban Párizsban, L'art 1900 en Hongrie címmel. A kiállítás rendezői Éry Gyöngyi és Jobbágy Zsuzsa 1986-ban a Magyar Nemzeti Galériában "Lélek és forma" címmel mutatták be - együtt a korszak képző és iparművészetét, óriási sikert aratva, nemcsak itthon, hanem 1989-90-ben Londonban és az Amerikai Egyesült Államokban is. A mi kiállításunk is az ő munkájukon alapszik, kibővítve mind a korszakhatárokat, (1870-1920) mind a tematikát (irodalom, zene és színház) és elsősorban az osztrák-magyar összefüggésekre fektetve a hangsúlyt.

Ma Magyarországon jól ismert ennek a korszaknak a hazai művészete. A feladat nem csak a magyar, hanem elsősorban az osztrák művészet, és az egykor szoros emberi, művészi kapcsolatok bemutatása. Ugyanakkor nem csak a régi osztrák-magyar barátságok eredményei jelennek meg a tárlatokon, hanem a maiak is, mert ez a nagyszabású esemény is a szoros együttműködés eredménye. A Budapesti Történeti Múzeum partnere, Bécs városának múzeuma, a Wien Museum szinte "kiürítette" raktárait, sőt kiállítótermeit, 170 darabot kölcsönzött, köztük Gustav Klimt, Egon Schiele műveket. Rendkívül jelentős műveket adott az Osztrák Nemzeti Galéria, az Österreichische Galerie Belvedere, és a Kunsthistorisches Museum, amelynek egyik önálló része, az Osztrák Színházi Múzeum (Österreichisches Theatermuseum, 100 kölcsönzött darabbal) munkájával jött létre a Széchényi Könyvtár kiállítása. De az együttműködés egyáltalán nem merült ki a kölcsönzésben, éppen ellenkezőleg, az osztrák múzeumok munkatársai tudásuk legjavát adva aktívan részt vettek az anyag válogatásában más múzeumokból is, hiszen 14 osztrák állami, városi és magángyűjteményből hoztunk el anyagot. (A magyar kölcsönzők száma még nagyobb: 30, összesen tehát 44 kölcsönző van) A kiállítás osztrák kurátorai: Dr. Reinhard Pohanka, a Wien Museum, Dr. Franz Smola az Österreichische Galerie Belvedere és Dr. Agnes Pistorius az Österreichisches Theatermuseum oldaláról. A magyar kurátorok: Dr. Bakó Zsuzsa és Plesznivy Edit a Magyar Nemzeti Galéria, Boka László az Országos Széchényi Könyvtár és F. Dózsa Katalin a Budapesti Történeti Múzeum részéről.

1. Az áttörés kora: Bécs - Budapest a historizmus és avantgárd között
2. Budapesti Történeti Múzeum - Azok a boldog békeidők
3. Országos Széchényi Könyvtár - A tegnap világa
4. Magyar Nemzeti Galéria - Közös és eltérő utakon
5. A kiállítás helyszínei, nyitvatartása