Rekonstruálják a Stasi széttépett iratait

Feledés helyett feldolgozást

Bertram Nickolay Saarlandban, Nyugat-Németország legnyugatibb tartományában nőtt fel, de 1974-ben a nyugat-berlini Műszaki Egyetemen kezdett tanulni. Itt került kapcsolatba az NDK-ból emigrált ellenzékiekkel és aktivistákkal. Ma Nickolay a Fraunhofer Intézet biztonságtechnológiai részlegének vezetője. A Fraunhofer Intézet Európa legnagyobb nonprofit kutatóintézete, amely csak Németországban 56 képviselettel rendelkezik, és éves költsége 1 milliárd dollár.

1996-ban Nickolay látott egy riportot azokról, akik kézzel próbálják összerakni a Stasi összetépett aktáit. Munkájuk rendkívüli eredményeket hozott: kiderült, hogy az NDK terroristákat rejtegetett, dopping-programokat pénzelt, és ipari kémkedést folytatott Nyugat-Európában. Sok titkosügynök nevére is fény derült, akik között püspökök, egyetemi tanárok és nyugat-német tisztviselők is voltak. A munka azonban csak lassan halad előre, és kézi módszerrel még legalább 700 évre van szükség, hogy a kirakós minden darabja a helyére kerüljön.

A TV-műsor hatására Nickolay felajánlotta a segítségét. Két év múlva kezében volt egy próbaszerződés 400 zsák papír összerakására, majd a német parlament 9 millió dollárt adott ennek beszkennelésére. Ha a rendszer működik, akkor összesen 30 millió dollárba fog kerülni. Összességében hatalmas mennyiségről van szó: 600 millió papírdarabról, amelynek mindkét oldalára írtak. De nem ez okozza a legnagyobb gondot, hanem a papírok különböző szerkezete és súlya. A programot állandóan finomítják, és már Lengyelország és Chile is kifejezte érdeklődését a rendszer iránt.

Hogy mindez megéri-e? Az érdeklődés óriási. 1992 óta 1,7 millió ember akarta megismerni a róla vezetett Stasi-aktákat, és havonta 6-8000 ember ad be kérvényt. Az ezzel foglalkozó iroda 2000 embert foglalkoztat, és évi 175 millió dolláros költségvetéssel dolgozik. Az emberek így próbálnak megbirkózni a múlttal. A Stasi-akták megőrzése és helyreállítása azt a célt is szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra. A rendszerváltás után születettek már 18 évesek, és egy felmérés szerint igen hiányos ismereteik vannak a múltról. A megkérdezett középiskolások mintegy fele gondolta csak úgy, hogy az NDK diktatúra volt, és kétharmaduk nem tudta, ki építette a berlini falat.

1. Mentették, amit lehetett
2. Feledés helyett feldolgozást