2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kalandozások Pannóniában: iszaptenger tette kutathatatlanná Almásfüzitő castellumát

2007. október 2. 13:00

Nyergesújfalutól keletre, a mai 10-es út mentén Lábatlan, Süttő, Neszmély és Dunaalmás közigazgatási határait érintve haladt egykor a limes út.

A Neszmélyhez közeli Kalin-hegyen jelentős méretű kőből készült őrtorony maradványait fedezték fel. A szájhagyomány szerint pedig a település református templomának tornya is egy római erőd (inkább őrtorony) maradványa. A környék morfológiai adottságait kihasználva a rómaiak több kőbányát is nyitottak, így biztosítva az építkezésekhez szükséges kőanyagot.

Légifotók Neszmélyről a Civertan oldalán

Brigetiót a Dunaszentmiklós, Dunaalmás melletti Kőpite-hegy, a limes más közeli erődítményeit a Neszmély környéki bányák kövéből emelték. A hatalmas kőtömbök szállítására építették a ma is ismert rabszolga utat, melynek mentén elhelyezett emléktáblán a következő felirat olvasható: "A világhódító Római Birodalom kőhordó útja. Ezen szállították a követ a hatalmas határvár és város, Brigetio építéséhez Kr. u. I-IV. századig".

Mielőtt azonban elérnénk a következő légiós erődöt, Brigetiót, még egy további segédcsapat tábort is építettek a limes védelmére. A mai Almásfüzitő területén álló Azaum castelluma az első, Brigetiótól keletre álló erődítmény. Az erőd neve és azonosítása körül korábban bizonytalanság uralkodott, ám az erőd területén talált oltárkövön lévő felirat - col(legium) fab(rum) Odiavensi(e)/(ium) - példaként szolgál a helynév későbbi megváltoztatásához.

Légifotók Dunaalmásról a Civertan oldalán

A kezdeti palánkperiódus után Antonius Pius idejében emelték a 166x203 m kiterjedésű kőerődöt. Azt a 4. században jelentősen átalakították, és többször megújított járószintjeiről 5. század eleji leletek is előkerültek. Az erőd területe azóta csaknem teljesen elmerült a közeli timföldgyár 6-8 méter vastag iszaptengerében, így további régészeti kutatására már aligha lesz lehetőség.

A régészeti adatok nagy részét Fülep Ferenc 1959-1960 években folytatott ásatásai, valamint Bíró Endre 1970-1973 között végzett feltárásai szolgáltatják. Ezek a beszámolók az erőd falairól, tornyairól, és kapuiról adtak információkat. Ezen kívül már csak régebben készült légifelvételek adhatnak támpontot néhány további kérdésre.

Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár