Rejtélyes hanyagság a CIA levéltárában

Aggasztó kérdések válaszok nélkül

Az információszabadságról szóló törvény (Freedom of Information Act) hatályba lépése után aztán lehetővé vált a kormányzati iratok megtekintése, ekkor a CIA és a Külügyminisztérium több iratot nyilvánosságra hozott. Polk így továbbra is arra törekedett, hogy betekintést nyerjen a többi dokumentumba. 2003 februárjában a Nemzetbiztonsági Levéltár kérvényt nyújtott be a CIA-hoz, hogy megtekinthesse az iratokat. A Levéltár munkatársai abból indultak ki, hogy mivel a gyilkosság óta már igen sok idő eltelt, a CIA ezen információk titkosságát is feloldhatja.

Fotó az egyik "elveszett" iratról Olvassa el pdf-ben is!

2005 decemberében a CIA levélben közölte döntését, miszerint nincs lehetőség több információ nyilvánosságra hozására. A Levéltár 2006 januárjában fellebbezett a döntés ellen, hiszen szerintük a CIA levelében nem az volt aggasztó, hogy megtagadta az információkat, hanem az a kijelentés, hogy az eredeti dokumentumok már nem léteznek. A Levéltár megdöbbenését fejezte ki a történtekkel kapcsolatban, mivel az iratok olyan információkat tartalmaznak, amelyeket meg kell őrizni. Köztük van a CIA igazgatójának feljegyzése a Polk ügyről, valamint a Lippmann-bizottságnak dolgozó James L. Kellis iratai is.

Thomas S. Blanton, a Levéltár igazgatója, 2006 júniusában további lépéseket tett az iratok ügyében: felkérte a CIA főfelügyelőjét, hogy folytassanak vizsgálatot a hiányzó dokumentumok ügyében. Allen Weinstein ezen a héten közölte a vizsgálat eredményét: a CIA- iratokat megsemmisítették egy rutin eljárás során, ezenkívül a CIA nem tudja, hol vannak az eredeti dokumentumok másolatai, és információjuk sincs arról, hol tárolhatják őket.

A Polk ügy dokumentumainak eltűnése több aggasztó kérdést is felvetett a CIA iratmegőrzési politikájával kapcsolatban. Miért semmisítettek meg olyan dokumentumokat, amelyeket feltehetőleg örökre meg kellett volna őrizniük? Miért nem képes az Ügynökség felkutatni a dokumentumok helyét? Miért tűntek el a Polkra vonatkozó iratok, és másokat miért őriztek meg? Ha a Polk-iratok egy nagyobb rendszer részeként tűntek el, akkor milyen, történelmileg fontos dokumentumok semmisültek meg?

Az információ szabadságáról szóló törvény értelmében kért dokumentumokat hat évvel a válaszadás után meg lehet semmisíteni. Ezt a gyakorlatot több ügynökség is követi, bár alkalmazása igencsak vitatható. Ebben az esetben a fájlok megsemmisítése azt jelentette, hogy az eredeti dokumentumok másolatai, és az eredeti fájlok helyére vonatkozó információk is megsemmisültek. Mivel az elektronikus irattárolás jóval kevesebb helyet vesz igénybe, a jövőben ezeket a dokumentumokat is meg kell őrizni.

1. A rejtélyesen elkent ügy
2. Aggasztó kérdések válaszok nélkül