Titkos aktákkal küzdenek az amerikai levéltárosok
2007. február 14. 12:30
Január elsejével az Egyesült Államokban is véget ért a titkok kora: mintegy 700 millió oldalnyi titkosított dokumentum vált elérhetővé.
Korábban
Munkában a levéltári Helyszínelők
Bill Clinton 1995-ben írta alá a 12958. számú elnöki rendeletet a 25 éve lezárt iratok titkosításának automatikus feloldásáról függetlenül attól, milyen okból titkosították azokat. Az elnöki rendeletet követően az ügynökségeknek (a nemzetbiztonsággal kapcsolatban állók kivételével) át kellett alakítaniuk egész titkosítási gyakorlatukat: át kellett vizsgálniuk az aktáikat, és bizonyítaniuk kellett, hogy azokat valóban titkosítani kell.
Ha ez nem sikerült, a dokumentumok nyilvánossá váltak. 2006. december 31-e előtt ennek hatására 400 millió oldal került ki a titkosítás alól, és még további 700 millió oldal vár a sorsára. Úgy tűnhet tehát, hogy ezzel az információhoz való hozzáférés szabadsága végre győzedelmeskedett, a dolog azonban nem ilyen egyszerű: a titkos akták továbbra is titkosak maradnak, hiszen évek telhetnek el addig, amíg a nagyközönség is bepillanthat a dokumentumokba.
A levéltárosoknak nem csupán az iratok tömegével kell megbirkózniuk, hanem a különböző ügynökségektől érkező, a titkosítás feloldására vonatkozó utasításokkal is. (Néhány ügynökség ugyanis felhatalmazta a levéltárosokat az ilyen jellegű döntések meghozatalára - persze a megfelelő biztonsági eljárást követően). Az irattartó dobozokban található aktákon számok, dátumok, betűk és különböző jelek vannak, amelyek iránymutatást adnak a levéltárosoknak, hogyan kezeljék az adott aktát.
Minden ügynökség más nyelvet és kódot használ kívánságai közlésére: amíg ugyanaz a betű az egyik ügynökségnél azt jelenti, hogy a dokumentum titkosítása feloldható, addig a másiknál pedig épp az ellenkezőjét. "Minden irat felnyitásánál meg kell tanulnunk ezeket a jeleket" - mondja Meredith Wagner levéltáros. A kódok pontos megfejtése időbe telik, és az ügynökségek nem szeretik, ha telefonon kérdezősködünk. "Azt viszont sokkal kevésbé szeretik, ha olyan iratot oldunk fel, amit nem akartak"- mondja Schauble.
A másik problémát a "méltányosság" kérdése jelenti, vagyis amikor több ügynökség is részt vett az adatok titkosításában. Ilyenkor mindegyik belenézhet a dokumentumba a titkosítás feloldása előtt, ám ez nem tesz jót az iratanyag állagának. A probléma megoldását jelenti az a kezdeményezés, amely szerint az ügynökségek együttesen vizsgálhatják meg az aktákat, ugyanannál az asztalnál, ugyanabban az időben. Az új projekt viszont egyelőre még csak a bevezetésnél tart.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Ősi táborhely nyomaira bukkantak Izraelben 14:02
- Így változott az amerikaiak véleménye az alapító atyákról 250 év alatt 13:41
- Régészeti asszisztens képzést indít a Ferenczy Múzeumi Centrum 12:09
- Tizennyolc elrabolt műkincset adott vissza Svájc Nigériának 10:03
- Svéd gyarmat is létezett a későbbi Egyesült Államok területén 07:54
- Újraértékelik a Függetlenségi Nyilatkozatot elutasító honatya szerepét tegnap
- Kecskefogak oldottak meg egy évszázados vitát az ókori görög gazdálkodásról tegnap
- Ritka kutyasírok kerültek elő egy több mint ezer éves andoki településen tegnap














