A hiteleshelytől a közjegyzőig: 825 éves írásbeliség
2006. szeptember 18. 11:00
A 12. század végére a korábbi szokásokat új gyakorlat váltotta fel: bizonyos egyházi intézmények magánszemélyek kérésére okleveleket állítottak ki különféle jogügyletekről, illetve hatóságok utasítására hivatalos eljárásokról. Az ekkor kialakuló hiteleshelyeknek fontos szerep jutott az írásbeliség társadalmi szerepének megerősödésében is.
Korábban
A királyi kancellária kialakulása az udvarban
A magyar királyok már Szent István ideje óta állítottak ki okleveleket. Igaz, a 11-12. században ez kivételes eseménynek számított, inkább szóban intézték az ügyeket. Ha mégis oklevél kiállítására került sor, az meglehetősen rendszertelenül, az alkalom szülte körülményekhez igazodva történt. Az is megesett, hogy az oklevél elnyerője maga nyújtotta be a már kész oklevelet a királyi jóváhagyást biztosító megpecsételésre.
III. Béla a Képes Krónikában |
Ebből az intézményből vált ki az 1180-as években a királyi pecsét őrének, a kancellárnak a hivatala. Kizárólagos feladata az volt, hogy a király nevében és pecsétje alatt iratokat bocsásson ki. Ez a fejlemény nyilván összefüggésben állt III. Béla álláspontjával, aki egy 1181. évi oklevelében a király előtt tárgyalt ügyek írásba foglalásának szükségességét hangoztatta.
Az első ismert kancellár Adorján (ó)budai prépost volt, s a későbbiekben is általában magas egyházi méltóságok töltötték be ezt a bizalmi állást. Az iroda tényleges irányítója utóbb az 1209-ben feltűnő alkancellár lett. Mellette jegyzők és írnokok végezték az oklevelek kiállítása körüli tennivalókat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Magyarországi pápalátogatások
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek
- A „Hit védelmezője”, VIII. Henrik még Lutherrel is szembeszállt
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- Másodjára szőrcsuha helyett páncélban zarándokolt IV. Henrik a pápához
- Gátlástalan eszközökkel gyűrték le Itáliát a semmitől vissza nem riadó Borgiák
- Szembenézett a katolikus egyház múltbeli tetteivel II. János Pál pápa
- A pápa is a reformokat sürgetők oldalára állt a második vatikáni zsinaton
- Csak sokadik próbálkozásra tudott leszámolni Garibaldi „Olaszország szégyenével”
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.