Elnöki utasításra kínozták a mexikói diákokat

Kiteregetik a piszkos háború titkait

Ismerje meg a jelentés titkait!

Februárban a Nemzeti Titkosszolgálati Levéltár már közzétette a jelentés egy részét, mivel a Fox-kormányzat megpróbálta elodázni a jelentés nyilvánosságra hozatalát. A 800 oldalas jelentést, amely számtalan fényképet, kormányzati feljegyzést, valamint szervezetek és nevek hosszú listáját tartalmazza, végül november 17-én publikálták a mexikói főügyészség honlapján.

A jelentést Ignacio Carrillo Prieto, különleges ügyész készítette, akit 2002-ben Vicente Fox elnök bízott meg azzal, hogy vizsgálja ki azokat az emberi jogok ellen elkövetett bűncselekményeket, amelyekkel három korábbi mexikói elnököt vádolnak.

Az elnökök parancsára alkalmaztak erőszakot, "tömegmészárlást, rendszeres kínzásokat és népirtást" nem csak a fegyveres gerillák, hanem tiltakozó diákok ellen is. A jelentésből kiderül, hogy nem egyéni katonai akciókról van szó, hanem az erőszakos cselekményeket Díaz Ordaz (1964-1970), Echeverría (1970-1976) és López Portillo (1976-1982) elnökök utasítására hajtották végre.

A mexikói különleges ügyész hivatala számtalan ember eltűnését vizsgálva kutatta át a titkosszolgálat (Dirección Federal de Seguridad-DFS) iratait, a rabokról készült jelentésekkel együtt. A különleges ügyész több ezer katonai, titkosszolgálati és rendőrségi feljegyzést dolgozott fel. Az irat végig követi a parancsok útját az elnöktől, a védelmi és belügyminiszteren át egészen a katonákig és a hivatalnokokig, majd vissza a Mexikóvárosba küldött jelentésekig. A hivatalos forrásokat a vizsgálatot végzők által összegyűjtött tanúvallomások és szemtanúk beszámolói egészítik ki.

A letartóztatottakról készült nyilvántartásokból kiderül, hogy több embert is jogtalanul tartottak fogva és titkos börtönökben kínzásnak vetettek alá. A jelentés részletesen leírja a DSF szerepét az eltűnésekben. Amikor a titkosszolgálat emberei letartóztattak valakit, rövid életrajzot készítettek róla, amelyben feltüntették a fogoly vallását, anyanyelvét, politikai és ideológiai beállítottságát. A dokumentum általános megvigyeléseket is tartalmazott, valamint a letartóztatás dátumát és okát. Az iratot ezután lepecsételték és a titkosszolgálat illetékese aláírta. A különleges ügyész jelentéséből azonban kiderül, hogy az aláírás a legtöbb esetben nem történt meg. "Az aláírás elmaradása arra utal, hogy az elkövetők tisztában voltak azzal, hogy bűncselekményt követnek el, és ki akartak bújni a felelősség alól" - áll a jelentésben.

A jelentésben szerepelnek az 1968-ban és 1971-ben Mexikóvárosban elkövetett diákmészárlások, az 1970-es években a fegyveres gerillák ellen hozott intézkedések, és a vizsgált két évtizedben a másként gondolkodók ellen intézett támadások. A vizsgálati anyag tartalmazza az áldozatok listáját is, és leírja, hogy a kormányzat 645 eltűnésben, 99 törvénytelen kivégzésben, több mint 2000 kínzásban vétkes, ezenkívül pedig még számtalan esetben megsértette az emberi jogokat.

"A különleges ügyész jelentésének nyilvánosságra hozása a mexikói polgárok követelésének eredménye, akik tudni szeretnék, mi történt a "piszkos háború" alatt. Latin-Amerika történetében még soha nem fordult elő, hogy bárki hozzáférhetett a kormányzati iratokhoz. A múltban az önkényuralmi kormányok erőszakkal némították el ellenfeleiket, de hazugságok, terror és megfélemlítés alkalmazásával arra is törekedtek, hogy soha ne derüljön ki az ebben játszott szerepük. Bár Fox-kormány fontos lépést tett e büntetlenség felszámolása terén, a jelentésben leírt bűncselekményekért felelősök ellen nem emelt vádat. Ez a munka a december 1-jén hivatalba lépő Felipe Calderón kormányára hárul" - nyilatkozta Kate Doyle, a Mexikói Levéltári Projekt igazgatója.