A Tudorok a kihalás szélére sodorták Anglia vadállományát
2007. február 2. 12:30
A legújabb kutatások szerint a Tudorokat terheli a felelősség azért, hogy sok őshonos állat a veszélyeztetett fajok közé került.
Korábban
Gazdasági szükségszerűségből ökológiai katasztrófa
"Katasztrofális hatással járt" - mondja Roger Lovegrove, a Királyi Madárvédelmi Társaság igazgatója, aki hat éven át kutatta Nagy-Britannia vadállományának hosszantartó és szándékos pusztítását. Lovegrove a Silent Fields: The Long Decline of a Nation's Wildlife (Csendes mezők: A nemzeti vadállomány pusztulása) című áprilisban megjelenő könyvében részletesen, fajok szerint leírja azt a középkor óta tartó pusztítást, amelyet a Tudor korszaktól kezdve az emberek az ország állatvilágában okoztak.
"Eddig úgy hittük, hogy a jelenleg veszélyeztetett fajok a 19. századi vadászatnak és a környezeti változásoknak köszönhetik sorsukat. De most felfedeztem egy sokkal mélyebben gyökerező okot, amely megmagyarázza, miért tehettek a későbbi történelem egyéb tényezői ilyen nagy kárt a vadállományban" - mondja Lovegrove.
Az 1532-ben VIII. Henrik által elfogadott és 1566-ban I. Erzsébet által megerősített gabonatörvény minden férfi, nő és gyerek számára kötelezővé tette a kártevők hivatalos listáján szereplő állatok megölését. "Paradox módon ezeknek az állatoknak a többsége ma igen nagy értéket képvisel és törvényi védelem alatt áll" - mondja Lovegrove. A törvénnyel a rossz termések és a nagymértékű népességnövekedés okozta élelmiszerhiányt és járványokat kívánták megakadályozni.
VIII. Henrik pénzjutalmat ígért minden megölt állatért: egy héja vagy holló fejéért egy pennyt, egy borzért vagy egy rókáért 12 pennyt fizettek. Ez tekintélyes összegnek számított akkor, amikor a mezőgazdaságban dolgozók átlagos napi munkabére négy penny volt. A falvaknak meg kellett emelniük az adókat, hogy fizetni tudják a jutalmakat, azok a községek pedig, amelyek nem öltek meg elég állatot, bírságot kaptak.
"Az ösztönzés sikeresnek bizonyult" - mondja Lovegrove, aki több mint 15 ezer angliai és walesi falu iratait nézte át, amelyekből kiderült, hogy a 16-18. század között madarak és emlősök millióit mészárolták le. "Ezekben a dokumentumokban bizonyítékokat találtam arra nézve, milyen őrjöngő gyilkolás folyt évtizedeken keresztül" - állítja Lovegrove.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap