Törvény védi az elfelejtett erdőlakókat

A Gir erdőben élő Maldhari törzs évekig élt a kilakoltatás árnyékában, a hatóságok zaklatták, és azzal vádolták őket, hogy kárt tesznek a környezetben, és veszélyeztetik az állatokat a vadrezervátumokban. Bár egy új törvény most biztosítja számukra a jogot, hogy az erdőkben és a nemzeti parkokban élhessenek, a természetvédők attól tartanak, hogy ezzel az intézkedéssel nehezebbé válik India veszélyeztetett élővilágának, különösen a tigriseknek és az oroszlánoknak a megmentése.

A Maldhari pásztorok igen egyszerűen élnek sárból készült házaikban az erdő mélyén, villany, vezetékes víz, iskolák és egészségügyi ellátás nélkül. Teheneik tejet adnak számukra, zöldségeket termelnek, mézet gyűjtenek, és termékeiket elcserélik a helyi piacon gabonára. Legtöbbjük írástudatlan, nem tud számolni, és nem ismeri a pénzt. Az aktivisták szerint ezek az elfeledett emberek igen primitív szinten élnek, és nagyon sok nehézséggel kell megküzdeniük. "Ezek a pásztorközösségek nem jelennek meg a választási jegyzékekben. Papíron nem is léteznek, teljesen magukra hagyták őket"- mondja Shekla Rakha, az erdőlakók jogaiért küzdő jótékonysági szervezet tagja. Emiatt fokozottan ki vannak téve az erdei hatóságok önkényének, akik elűzik, vagy arra kényszerítik őket, hogy pénzt fizessenek nekik a rezervátumokba való ki- és belépésért.

A 2006 decemberében elfogadott erdőtörvény azonban végre gátat vethet az erdőlakók szenvedéseinek, mivel jogot ad nekik az általuk lakott erdőterület fölött. A törvény azokra vonatkozik, akik legalább három nemzedék óta az erdőben élnek, és engedélyezi számukra minden erdőben található bambusz, farönk és faág használatát, valamint a mézgyűjtést. Megtiltja viszont a fák kivágását és az állatok vadászatát.

A szociális aktivisták mérföldkőnek tekintik a törvényt, de a környezetvédők és az erdei hatóságok aggodalmukat fejezték ki, mivel szerintük az erdőlakók elpusztítják a környezetet, és gyakran ejtenek el vadállatokat. "Ha ezek az emberek törvényesen élhetnek az erdőkben, akkor a lakóhelyük környékét legelőnek fogják használni, ami elveszi a vadállatok, köztük a szarvasok élőhelyeit" - mondja Bharat Pathak természetvédő. A zsákmányállatok csökkenése a ragadozók számára is hatással van.

A háziállatok ezen kívül járványokat is terjeszthetnek, ami megfertőzheti Gir erdejének vadállományát is, amely roppant káros leht, hiszen az itt élő ritka ázsiai oroszlánok számát nemrég sikerült egy sikeres tenyésztési projekt keretében 15-ről 360-ra emelni. A természetvédők emellett attól is tartanak, hogy a törvény megnöveli a betolakodók számát, akik miatt a vadállomány kiszorulhat a védett területekről, és a vadászok prédájává válhat.

Néhány aktivista szerint az erdőlakókat be kellene vonni a természetvédelmi intézkedésekbe akár turistavezetőként akár vadőrként, hogy a célokat magukénak érezhessék, és felelősséget vállaljanak az erdőkért. Az erdőlakók azonban azt mondják, hogy nem ők felelősek a vadvilág pusztulásáért. Rendszeresen jelentik a hatóságoknak, ha orvvadászatot vagy illegális tevékenységet - bányászatot és fakitermelést - észlelnek. "A hatóságok szerint mi feléljük az erdőt, de a valóságban inkább segítünk megvédeni az oroszlánokat és a dzsungelt" - mondja Lali Rudha, egy erdőben élő hétgyermekes anya.