Évtizedes iratmegsemmisítés nehezíti a holokauszt kutatását

Nem létező iratokat keresnek

Sem a levéltárosszakma, sem a politika nem akadályozza a magyarországi holokausztra vonatkozó iratok feltárását, hozzáférhetővé tételét, ez senkinek sem érdeke - mondta Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója.

Karsai László történész és munkatársai az izraeli kormányzati szervként működő Jad Vasem Intézet megbízásából már az 1990-es évek közepe óta kutatják ezeket az iratokat. 2001-ben a magyar kormány és az izraeli intézet egyezményt kötött, melynek értelmében a magyar fél az adatvédelmi szabályok betartásával el is küldi az újonnan feltárt holokausztiratokról készült mikrofilm-másolatokat. Hasonló egyezmény született 2003-ban a washingtoni, szintén kormányzati szervként működő holokausztintézettel is, melynek eddig több mint 30 ezer mikrofilmet adtunk át - mondta a főigazgató.

Washington mégis újra meg újra felveti, hogy fontos iratok hiányoznak, például a munkaszolgálattal, a csendőrséggel, a Zsidó Tanáccsal, illetve a az elkobzott zsidó vagyonokkal kapcsolatban. Az amerikai szenátus, illetve a képviselőház több tagja, köztük Hillary Clinton is levélben fordult a magyar miniszterelnökhöz, hogy az ügyben vesse latba befolyását. Továbbá az amerikai Külügyminisztérium holokausztügyekben eljáró különleges megbízottja is felkereste Gecsényi Lajost a napokban.

A főigazgató az origo információját megerősítve elmondta: Szilvásy György kancelláriaminiszter megbízásából létre is jött a vegyes bizottság, amelynek tagja Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért felelős szakállamtitkár, továbbá a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a kulturális tárca levéltári osztályainak képviselői, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Magyar Országos Levéltár, a Hadtörténeti Levéltár, illetve a Fővárosi Levéltár szakemberei. A november 21-i alakuló ülésen részt vett a washingtoni múzeum nemzetközi projektigazgatója és levéltárosa, továbbá az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének második embere.

Arra a felvetésre, hogy Lengyelországban, Németországban, Romániában sokkal több holokausztiratot találtak mint Magyarországon, Gecsényi Lajos megjegyezte: ennek sok különféle oka lehet. A még fellelhető iratok mennyisége függhet az ország méretétől, a titkosszolgálatok egykori pozíciójától, de attól is, hogy hol milyen károkat okozott a világháború.

1. Nem létező iratokat keresnek
2. Ellenőrizhetetlen információk nyomában