Tizenöt éve írták alá Németország újraegyesítésének szerződéseit

Rendelkezések

A szerződés aláírásai

A második cikk leszögezte, hogy német földről a jövőben "csak béke indulhat ki", s hogy az egyesült Németország soha semmilyen fegyverét nem fogja bevetni. A harmadik cikk rögzíti a tömegpusztító fegyverekről való lemondást, valamint azt, hogy az egyesült Németország három-négy éven belül 370 ezer főre csökkenti fegyveres erőinek létszámát.

A negyedik cikk a szovjet haderők kivonásának módozatait tartalmazta, beleértve azt is, hogy a kivonás 1994 végén lezárul. Az ötödik cikk ezt kiegészíti azzal, hogy a keletnémet térségben csak olyan német egységek állomásozhatnak a szovjet erők távozásáig, amelyek "nincsenek szövetségesi struktúrákba integrálva". Berlin ebben a vonatkozásban külön rendelkezéseket kapott.

A szerződés nem korlátozta egyébként az egyesült Németországnak azt a jogát, hogy katonai tömbben vegyen részt. A négy nagyhatalom lemondott Berlinre és Németországra mint egészre vonatkozó jogairól és felelősségéről. Az előírt becikkelyezési és megerősítési folyamat lezártával 1990. október 2-án éjfélkor kikiáltották az egységes Németországot, a 80 milliós európai új nagyhatalmat. Az NDK forma szerint azáltal szűnt meg, hogy öt tartománya a nyugatnémet alkotmány 23. cikke alapján belépett a Német Szövetségi Köztársaságba. Ezekben a tartományokban már október 14-én megtartották a helyi parlamenti választásokat.

(Múlt-kor/Pirityi Sándor-Panoráma)

1. Út az egységhez
2. A szerződés aláírása
3. Rendelkezések