Schuman-terv: a modern Európa alapja
2005. május 10. 09:30
Ötvenöt évvel ezelőtt, 1950. május 9-én hangzott el Párizsban, a francia külügyminisztérium épületének `óraszalonjában` a tárca vezetőjének, Robert Schumannak az a nyilatkozata, amely elvi megfontolásai és történelmi formátumú indítványai alapján - európai integráció építése gazdasági együttműködéssel, a francia-német együttműködés biztonsági garanciáinak megteremtése, a világháborús ellenfelek megbékélésének intézményes elősegítése - `Schuman-tervként` került a diplomáciatörténetbe.
"Az európai nemzetek tömörülése megköveteli - hangoztatta -, hogy megszűnjék a Franciaország és Németország közötti évszázados ellentét. A francia kormány azt javasolja -folytatta -, hogy a francia és a (nyugat)német szén- és acéltermelés egészét helyezzék közös főhatóság alá egy olyan szervezetben, amely Európa más országai előtt is nyitva áll." "A szén- és acéltermelés közössé tétele azonnal biztosítja a gazdasági fejlődés közös alapjainak megteremtését, az európai szövetkezés első állomását, és változtat azoknak a térségeknek a sorsán, amelyek hosszú ideig háborús eszközök gyártására rendezkedtek be, olyan eszközök gyártására, amelyeknek épp ezek a térségek váltak legbiztosabban áldozataivá. Az így szövődő termelési szolidaritás odahat majd, hogy Franciaország és Németország között a háború nemcsak elképzelhetetlen, hanem ténylegesen lehetetlen is lesz" - állt a nyilatkozatban, amely ezután részletezett olyan alapelveket, mint az említett főhatóság pártatlan megbízatását, a szén és az acél egyenlő feltételek mellett való piacra jutását, a közös kivitel fejlesztését harmadik országok irányába, az érintett iparágakban foglalkoztatottak életszínvonalának kiegyenlítését, a vámmentességet, a termelés legésszerűbb elosztását a legmagasabb termelési szinten, a piacok egyesítését.
Robert Schuman azzal zárta nyilatkozatát, hogy ezek az alapelvek és kötelezettségek államközi szerződésekben fognak testet ölteni, amelyeket az aláírás után a parlamenteknek ratifikálniuk kell.
1949. április 4-én az Észak-atlanti Szerződés aláírásával létrejött a NATO, Nyugat-Németország státusa azután, hogy az `alaptörvény` 1949. május 23-i elfogadásával saját kezébe vette belpolitikájának irányítását, `Eris almája`, kemény vitatéma lett Kelet és Nyugat között. Az Egyesült Államok azon volt, hogy az NSZK gazdasági fejlődése felgyorsuljon a megosztott kontinens szívében, sőt Washingtonban kezdték a nyugatnémet újrafegyverkezést szorgalmazni. A francia diplomácia az elé a dilemma elé került, hogy vagy enged az amerikai nyomásnak és a francia közhangulat ellenére német fennhatóság alá engedi a Ruhr- és a Saar-vidéket, vagy szembehelyezkedik nagy szövetségesével, egyben zsákutcába juttatja viszonyát Bonn-nal.
1950 tavaszán Robert Schuman mint francia külügyminiszter parancsszerű megbízatást kapott amerikai és brit kollégájától: készítsen javaslatot az NSZK-nak a nyugati hatalmak klubjába való bevonására. A háromhatalmi kormánytalálkozót 1950. május 10-re kitűzték és Párizs nem tudott kibújni a felelősség alól. Feszültség támadt Nyugat-Európában a szén és az acél értékesítési piacán is, sürgősen lépni kellett.
Szinte észrevétlenül előtérbe került Jean Monnet személyisége, aki korábban népszövetségi főtitkárhelyettes volt, bankár az Egyesült Államokban, Kelet-Európában, Kínában, tanácsadója Rooseveltnek, 1945-ben Charles de Gaulle-tól megbízást kapott a francia gazdaság korszerűsítésére. Gazdasági tervhivatali vezetőként Monnet egy óvatos, fokozatos, lélektanilag is megalapozott programot dolgozott ki munkatársaival a francia dilemmák áthidalására, amelyet Schuman első olvasásra nemcsak magáévá tett, hanem nyomban eljuttatott Bonnba is, Adenauer kancellárhoz, aki lelkendezve fogadta a meglepő koncepciót. 1950. május 9-én ily módon kettős támogatással került nyilvánosságra a "Schuman-terv".
A francia kezdeményezést, amelyből francia-német kezdeményezés lett, a siker minél nagyobb esélye érdekében gyorsan tárgyalásra kellett bocsátani. Franciaország 1950. június 20-ra kormányközi konferenciát hívott össze Párizsba, amelyen már Jean Monnet elnökölt. A három Benelux-állam és Olaszország elfogadta a meghívást és helyet foglalt a tárgyalóasztalnál, ahol mind világosabban körvonalazódott a tervezett nemzetközi struktúra. A főhatóság függetlensége és hatásköre kérdésében nem volt vita. Holland javaslatra miniszteri tanácsot is intézményesítettek, amihez aztán parlamenti közgyűlés és törvényszék is kapcsolódott - a későbbi közösségek integrációs rendszerének alapjaként. A `hatok` nem tévesztették szem elől, hogy politikai mandátumuk egy merőben új típusú szervezet életre hívására szól. A történelmi kezdeményezés sikerrel járt: 1951. április 18-án aláírásra került az Európai Szén- és Acélközösség alapító szerződése, amelynek hatálya ötven évre szólt.
Monnet és Schuman |
A szerződést a hat aláíró - Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország - ratifikálta és 1952. augusztus 12-én életre kelt a "Montánunió", Luxemburgban Jean Monnet elnökletével munkához láthatott az Európai Szén- és Acélközösség főhatósága. Párizsban 1952. május 27-én aláírták az Európai Védelmi Közösség alapító szerződését, amelyet azonban a francia parlament ratifikációs szavazása 1954. augusztus 30-án keresztülhúzott. Rómában 1957. március 25-én megszületett az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Európai Atomenergia Közösség (Euratom).
(Panoráma - Pirityi Sándor)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.