Bővült a Fiumei úti sírkert digitális szoborparkja
2026. május 27. 11:01
Újabb húsz, kiemelkedő történeti és művészettörténeti jelentőségű alkotással bővült a Fiumei úti sírkert digitális szoborparkja. Az intézmény az Európai Jelentős Temetők Szövetségének (ASCE) 2026-os nemzetközi programsorozatához csatlakozva nemcsak a temetőkultúra európai kontextusát erősíti, hanem a hazai nemzeti panteon interaktív oktatási terepként való hasznosítását is új szintre emeli.
Korábban
A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) közleménye szerint a QR-kódos technológiára épülő digitális adatbázis a jelenlegi bővítéssel már százhúsz szobortörténetet tesz önállóan megismerhetővé a látogatók számára. Az újonnan beemelt művek között megtalálható a magyarországi intézményes művészetoktatás megalapozójának, Kelety Gusztávnak a Stróbl Alajos által megformált síremléke, valamint a modern hazai sebészet úttörőjeként ismert Balassa János klasszicista stílusú nyughelye.
Utóbbi történelmi jelentőségét növeli, hogy az orvosprofesszor az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után gróf Batthyány Lajos miniszterelnök rabtársaként sínylődött a pesti Újépületben. A most hozzáférhetővé tett leírások emellett olyan meghatározó kulturális ikonok, mint Jókai Mór, Ady Endre és Blaha Lujza síremlékeinek ikonográfiáját, illetve Kallós Ede Dantét és Beatricét ábrázoló szoborkompozícióját is részletesen bemutatják.
A digitális fejlesztés szorosan kapcsolódik az ASCE által meghirdetett, idén az oktatás és az emlékezet kapcsolatát fókuszba állító Európai Temetők Felfedezésének Hete programsorozathoz. A kezdeményezés célja, hogy a kontinens meghatározó temetkezési helyei a puszta kegyeleti funkción túlmutatva emlékezetpedagógiai terekké váljanak.
Ennek szellemében a Fiumei úti sírkertben május 29-én a 19. és 20. század fordulójának monumentális emlékműszobrászatát – többek között Fadrusz János, Zala György, Ligeti Miklós és Bory Jenő alkotásait – elemző tematikus sétát tartanak. Ezt követően, május 30-án Széchenyi Ágnes irodalomtörténész vezetésével a Nyugat folyóirat alkotóinak temetői reprezentációját és irodalomtörténeti hálózatát tárják fel az érdeklődők előtt.
Az 1849-ben megnyitott, majd a 19. század második felére a nemzet panteonjává alakult Fiumei úti sírkert művészeti és történeti állománya európai viszonylatban is kiemelkedő. A sírkert a dualizmus és a két világháború közötti korszak társadalmi, politikai és kulturális elitjének reprezentatív temetkezési helyeként a modern kori magyar államiság vizuális lenyomata.
A NÖRI részvétele az olyan nemzetközi kezdeményezésekben, mint az olaszországi, ausztriai, görögországi és spanyolországi helyszíneket is magába foglaló 2026-os európai programhét, érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a magyar emlékezetkultúra a párizsi Père-Lachaise vagy a bécsi Zentralfriedhof által fémjelzett közös európai temetkezési örökség egyenrangú részeként jelenjen meg a köztudatban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Titkos lehallgatóközpont nyílt múzeumként a londoni Trent Parkban 18:33
- Hőhullám fedte fel a Chatsworth-birtok 17. századi díszkertjét 17:32
- Második világháborús repülőgép roncsaira bukkanhattak Lengyelországban 16:14
- CIA ügynök alapította az egyik legbefolyásosabb irodalmi lapot 15:15
- Kétezer éves sírokban bukkantak rá az ókori kínai társasjátékra 14:27
- 3D-nyomtatással rekonstruáltak vaskori kelta sírokat 13:33
- Rendőrőrs nyílt Hitler braunaui szülőházában 13:00
- 1456: Európa legnagyobb győzelme egy névtelen hős árnyékában 12:00
