Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút

A vegyi harcászat atyja

Az első világháborúra vegyészként alighanem a német Fritz Haber fejtette ki a legnagyobb hatást. Haber Karl Bosch kollégájával a háború előestéjén szabadalmaztatta az úgynevezett Haber‒Bosch-eljárást, amely az ammónia nagyipari és tömeges előállítását tette lehetővé. Ez kezdetben a műtrágyagyártást befolyásolta jótékonyan, de hamar világossá vált az eljárás katonai értéke is: elsősorban a robbanóanyagok előállítása terén.

Szintén fontos vívmány volt, hogy a fejlesztés révén a Német Birodalom jelentős mértékben függetlenedni tudott a természetben előforduló salétromforrásoktól ‒ amelyek többsége Chilében volt található ‒, így egy háborús blokád sem béníthatta meg tartósan a német vegyipart, ahogy ez a háború során igazolást is nyert.

Haber a háború kitörése után tudását a német haderő számára kívánta hasznosítani. Ő volt a legfontosabb kezdeményezője és támogatója a klórgáz harci alkalmazásának: gyakorlatilag a háborút eldönteni képes fegyverként tekintett annak tömeges bevetésére.

A tudósnak azonban meg kellett oldania azt a problémát, hogy a gázt miképpen lehet a leghatékonyabb módon alkalmazni a csatatéren. Javaslata az volt, hogy tartályokból fújják ki a mérgező vegyületet ‒ ezzel az 1899-es hágai tiltást is kijátszotta, mivel az expressis verbis a fojtógázok lövedékekben való bevetésére vonatkozott. (Az egyezmény aláírásakor a palackokból való kifújás technológiája ugyanis még nem létezett.)

Kétségtelen módon a német vegyész elgondolása nyomán lehetett a legrövidebb idő alatt a legnagyobb mennyiségű gázt bevetni, de a tartályok telepítése igen komoly logisztikai feladat elé állította a műszaki csapatokat, továbbá a palackok elhelyezése a saját katonákra is veszélyes volt a hadszíntéri körülmények között. Ezért a későbbiekben fontos szerep jutott a különböző gázzal töltött tüzérségi lőszereknek, bombáknak, gránátoknak is, mert rugalmasabb felhasználást tettek lehetővé.

A klórgázban rejlő hadászati potenciált azonban Haber sok tekintetben túl optimistán ítélte meg. Munkásságára – amelyet 1918-ben kémiai Nobel-díjjal ismertek el – súlyos árnyat vetett a harci gáz használatának szorgalmazása, valamint annak tökéletesítése.

1. Úton a háborúba
2. A vegyi harcászat atyja
3. Elfújta a szél
4. Mustárgáz és társai
5. Mi sem maradtunk ki

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Új funkciót kapnak a Ruhr-vidék templomai
• Állambiztonsági jelentés került elő a Magyar Néphadsereg válságáról
• Elrabolt dél-koreai filmsztárral dolgoztatott Kim Dzsongil
• TikTok-videó népszerűsíti az Antarktisszal kapcsolatos legendákat
• Egykori CIA-kémfőnök vall a hidegháború titkairól
• Titkos fotóalbum került elő a berlini CIA-alagútról
• Szovjet kettős ügynök akadályozta meg az atomháborút 1981-ben Iránban
• Hidegháborús bunkert találtak egy angol kastély alatt
• Hidegháborús „brókerek” a vasfüggönyön túl: angol nyelvű monográfia a magyar–amerikai kulturális kapcsolatokról