Az őskori tábortüzeknél alakulhatott ki az emberi beszéd
Az emberi beszéd nem a nappali túlélési feladatok megoldása, hanem az őskori tábortüzek melletti éjszakai történetmesélés során fejlődhetett ki. A St. Andrews-i Egyetem és a Dartmouth College kutatóinak elmélete új utat jelent az evolúciós nyelvészetben, mivel a komplex kommunikáció megjelenését a korai embercsoportok esti szociális interakcióihoz köti.
- Egy friss tudományos elmélet szerint a tábortüzek melletti éjszakai szociális interakciók vezettek a komplex nyelv megjelenéséhez.
- A nappali gyakorlati kommunikációhoz elegendőek voltak a gesztusok, míg az elvont fogalmak az esti történetmesélés során fejlődtek ki.
- A tűz fénye neurobiológiai szinten is segítette a közösségépítést, mivel előmozdította a résztvevők empatikus összehangolódását.
Catherine Hobaiter professzor, a St. Andrews-i Egyetem kutatója szerint a korábbi elméletek arra épültek, hogy a nyelv a főemlősöknél is megfigyelhető egyszerű hangjelzésekből és gesztusokból alakult ki a mindennapi munka koordinálása során. A modern kutatások azonban rávilágítottak, hogy a csimpánzok beszélt nyelv nélkül is képesek bonyolult szociális rendszereket fenntartani és eszközöket készíteni. Ebből a tudósok arra következtettek, hogy az emberi beszéd kialakulását nem a nappali, gyakorlati problémák megoldásának kényszere indította el.
A kutatók számára egy 2014-es etnográfiai tanulmány nyújtott támpontot, amely a dél-afrikai Ju/’hoansi gyűjtögető népcsoport kommunikációját vizsgálta. A megfigyelések alapján a nappali beszélgetések szinte kizárólag hétköznapi, gyakorlati témákra korlátozódtak, amelyeket gesztusokkal is meg lehetett volna oldani. A tábortűz melletti időszakot ezzel szemben teljes egészében a történetmesélésnek szentelték. A tűz megszelídítése mintegy négy órával meghosszabbította az ősemberek ébrenléti idejét, megteremtve az első olyan közösségi teret, ahol az egyének mentesültek a fizikai túlélés közvetlen feladataitól.
Nathaniel Dominy professzor, a Dartmouth College antropológusa a tűzfény biológiai hatásaira is felhívta a figyelmet. A tábortűz lángjának fénye a modern mesterséges fényforrásokkal ellentétben nem tartalmaz kék fényt, így nem gátolja az elalvást segítő melatonin hormon termelődését. Ez a tulajdonság tette lehetővé, hogy az őskori emberek az éjszakába nyúlóan ébren maradjanak a cirkadián ritmusuk drasztikus felborulása nélkül, tökéletes megvilágítást biztosítva a késő esti interakciókhoz.
Ez is érdekelhet
A tudósok megállapították, hogy a lángok folyamatos villódzása egyedi élettani reakciót vált ki. A vizuális kéreg idegsejtjei szinkronizálódnak a tűz frekvenciájával, ami a közösség tagjait azonos érzelmi hullámhosszra hangolja. A neurológiai vizsgálatok igazolják, hogy ez a folyamat fokozza az empátiát, erősíti a társas kapcsolatokat és javítja az együttműködést.
Bár az első elhangzott történetek tartalma örökre ismeretlen marad, a kutatók szerint ez az éjszakai környezet biztosította azt a szociális keretet, amely elengedhetetlen volt az absztrakt emberi beszéd evolúciójához.
