Az inka kereskedelem titkos könyvelése

Magasan a dél-perui Andokban egy különös régészeti helyszín, a Monte Sierpe több mint ötezer szabályos lyukkal borítva rejti az inka világ egyik legnagyobb titkát. A friss kutatás szerint a hely nem temetkezés vagy erődítmény volt, hanem cserekereskedelmi és adógyűjtő központ, ahol a korabeli társadalmak nyilvántartották javaikat – írás és pénz nélkül.

Az inka rejtély kezdete

A Monte Sierpe, vagyis „Kígyóhegy” a dél-perui Andokban található. A domboldalban 1,5 kilométer hosszan húzódó sávban több mint 5200, egyenként 1–2 méter átmérőjű és egy méter mély lyukat vájtak a földbe. A régészek szerint a helyet Kr. u. 1000 és 1400 között építhették ki a hatalmas Chincha-királyság idején, amely több mint 100 000 lakost számlált.

Amikor a 15. században az Inka Birodalom meghódította a területet, a lelőhely funkciója is átalakult: az új hatalom az adók és javak begyűjtésére használhatta.

Drónok és adatelemzés az inka múlt nyomában

A régészek drónokkal térképezték fel a területet. Az így kapott légi felvételek alapján matematikai mintázatot fedeztek fel a lyukak elrendezésében. A „Lyukak zenekara” néven ismert sáv szakaszokra és blokkokra tagolódik – mintha egy ókori táblázat lenne kőbe vésve.
A kutatók üledékmintákat is vettek, amelyekben kukorica és bodza virágporát azonosították. Ez azt jelzi, hogy a lyukakat növényi anyagokkal bélelték, és árukat helyeztek el bennük. A Chincha-kultúrában a bodzát kosarakhoz használták, ami tovább erősíti a cserekereskedelmi értelmezést.

A drónfelvételek mintázata meglepően hasonlít az inka khipukhoz – ezek csomózott zsinórokból álló, adatnyilvántartó eszközök voltak. A Monte Sierpe szegmensei és a khipuk zsinórjai között számszerű párhuzamokat találtak.

A kutatók szerint a lyukak blokkjainak eltérő száma akár a közeli városok különböző adózási szintjeit is tükrözhette. Ez azt sugallja, hogy Monte Sierpe az inkák számviteli rendszerének részeként működhetett – egyfajta kőbe vájt adatbázisként.

Az inka társadalom „táblázatkezelője”

A lelőhely eredetileg valószínűleg piac volt, ahol különböző közösségek árucserét folytattak. Később, az inka uralom idején, a hely az adózás és a készletek nyilvántartásának központjává vált.

A lyukakba helyezett áruk – például kukorica, gyapot vagy kokalevél – egy-egy csereegységet jelképezhettek. A mennyiségek nyilvánosan láthatók voltak, így biztosították a tisztességes kereskedelmet és az átláthatóságot.

Ahogy Jacob Bongers, a Sydney-i Egyetem régésze fogalmazott: „Eredményeink bővítik ismereteinket az andoki cserepiacokról és az őslakosok számviteli gyakorlatáról.”

A Monte Sierpe-t már az 1930-as években felfedezték, de csak a legutóbbi drónos kutatások hoztak valódi áttörést. A hely elszigetelt, így megőrizte eredeti állapotát. Bár egyesek védekezési, vízgyűjtési vagy mezőgazdasági funkciót feltételeztek, ezekre nincs meggyőző bizonyíték.

A kutatók szerint a helyszín a Chincha-királyság és az Inka Birodalom közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok egyik kulcsfontosságú bizonyítéka. A Monte Sierpe arra emlékeztet, hogy az andoki civilizációk írás és pénz nélkül is kifinomult számviteli rendszereket hoztak létre.