Az egyetemépítő Budapest – a főváros fejlődő felsőoktatási terei
2020. július 13. 14:32 Jancsó Ágnes
Korábban
Egyetemi kisokos
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjét Pázmány Péter alapította 1635-ben Nagyszombaton. A XVIII. század végén előbb Budára, majd Pestre helyezett intézményben 1844-ig latin nyelvű bölcsészeti, jogi és orvosi képzés várta a hallgatókat – 1895-ig csak férfiak tanulhattak az egyetemen.
Az 1950 óta az Eötvös Loránd nevét viselő egyetem Trefort-kerti campusának egyik legismertebb épülete a Gólyavár. A Pecz Samu tervezte épület 21x21 méteres óriási előadója az elsős gólyák előadásainak adott otthont. A józsefvárosi Illés utcában található Közép-Európa egyik legrégebbi botanikus kertjeként számontartott ELTE Füvészkert, ami többszöri költözés után 1847-ben került mai helyére.
A Műegyetem története a XVIII. századig nyúlik vissza. Az Institutum Geometricumként, majd József Ipartanodaként működő iskola 1872-ben a világ első, egyetemi rangú műszaki felsőoktatási intézménye lett.
A Királyi József Műegyetem otthonául 1883 és 1909 között a Steindl Imre tervezte Múzeum körúti épületegyüttes szolgált, a Lágymányosi campus a XX. század első évtizedeiben épült – a „lágymányosi Konstantinápoly” néven elhíresült vigalmi negyed helyén. A 2000 óta Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet viselő intézményben ma nyolc karon folyik az oktatás közel harminc épületben.
A mai Corvinusnak otthont adó neoreneszánsz Fővámpalota Ybl Miklós tervei alapján épült 1874-ben, ekkor még a vámolandó áru szállítását szolgáló vasúti vágányok szelték át a földszintet.
A II. világháborút követően alakították át a megrongálódott épületet egyetemmé, az 1920-ban alapított Királyi Magyar Tudományegyetem jogutódja, a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem az 1950/51-es tanévtől költözött a Fővám téri épületbe. Az intézmény többszöri átszervezés után 2004-ben vette fel a Budapesti Corvinus Egyetem nevet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot tegnap
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric tegnap
- 2024.05.22.