Így jött létre Budapest – a magyar főváros az ókortól napjainkig
2020. július 6. 16:47 Mészáros Ábel
Budapest területét már az ókori rómaiak is stratégiai jelentőségű helyszínnek vélték. A katonai és közlekedési csomópont azonban már magyar uralom alatt nőtte ki magát jelentős kereskedelmi településsé. Pest és Buda egymástól szinte karnyújtásnyira, a Duna folyama által mégis elszeparálva fejlődött, míg a hidak megteremtették a városegyesítést.
Korábban
Már a rómaiak is
Budapest történeti városmagját, hasonlóan sok más európai városhoz, a Római Birodalomnak köszönheti. A budai oldal völgyeiben futó utak már a római idők előtt is a mai Erzsébet híd térségében lévő révnél keresztezték a Dunát az Alföld irányába. Kr. e. 12-től majd négyszázötven éven át a folyó nyugati partján húzódott a legkeletibb provincia, Pannónia, és így a birodalom határa, a Limes.
A stratégiai jelentőségű átkelőhelynél, a védőfallal átellenes keleti parton épült fel Contra-Aquincum előretolt erődítménye, hogy védelmet biztosítson a Barbaricumból érkező országút irányából. A mostani Március 15. tér helye a hídfőállás mellett azért is különösen alkalmas volt a célra, mert a nagyjából a mai Nagykörút vonalában futó Duna-mellékág (középkori nevén Rákos-árok) és a főág közt kialakult sziget jól védhetővé tette.
A kelta időktől a római koron, majd a hun és avar birodalom idején át is többé-kevésbé folyamatosan lakott mai Pest térségében a honfoglaló magyarok bolgár és szláv lakosságot találtak, majd a megszilárduló Magyar Királyság idején fokozatosan az ide vándorló németek kerültek többségbe. A továbbra is fontos közlekedési csomópont a XI. századtól már jelentős kereskedelmi település volt.
Középkor Pesten
A kora középkori kisváros a révátkelő keleti hídfője, az egykori erőd körül alakult ki félkör alakban. Első városfala a mai Városház utca – Ferenciek tere – Cukor utca nyomvonalán haladt, északon a Szervita tér magasságában futott ki a Dunához. A tatárjáráskor azonban nem tudta megvédeni Pestet, így 1241 után nem is építették újjá.
A feléledő, majd gyors fejlődésnek induló várost új, a régivel koncentrikus, de nagyobb területet védő új fallal kerítették körbe a középkor végére. Legfontosabb kapui a Váci kapu (a mai Vörösmarty térnél), a Hatvani rondella (a mostani Astoriánál) és a Kecskeméti kapu (a Kálvin térnél) voltak, a mai Marriott szállónál és a Fővám térnél bástyákban végződve ért ki a Duna-partra. A mai Kiskörút vonalában, a fal külső oldalán futott a Pestet kelet felől elkerülő országút.
Az újkorban egyre gyorsabban terjeszkedő város túlnőtte a katonai jelentőségét elveszítő falat, feltöltött árka helyére épült a Kiskörút páratlan oldali házsora, hátával a falra tapadva. A Múzeum körút 33. belső udvarán máig látható a fal egy nagyobb maradványa, csakúgy, mint a Bástya utca és Veres Pálné utca sarkán lévő foghíj tűzfalán –, a fejlődés útjában álló kapuit és bástyáit lebontották.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap
