Az egész világot magával vitte volna útjaira Xántus János

Gyűjtemény Kelet-Ázsiából

Xántust Eötvös József közoktatási miniszter 1868-ban bízta meg a kelet-ázsiai expedíción való részvétellel. Az osztrák és magyar zászlók alatt indított felfedező út Xántusnak addig tartott, amíg nem érezte úgy, hogy korlátozzák tevékenységében.

1869 januárjában a mai Thaiföldön csatlakozott a flottához, de Japánban már az év végén függetlenítette magát az expedíció osztrák vezetésétől, majd a magyar kormány képviseletében a maláj szigetvilág felé folytatta útját.

1870 őszén tért haza, a maga ácsolta ládákban küldte haza gyűjtését: 350 ezer tételt meghaladó természettudományi anyagot és 2690 darabból álló néprajzi tárgygyűjteményt, amelyből 1872-ben megalapította a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályát.

Értékes fotókollekciójának fókuszában a kelet-ázsiai kézműves ipar állt, de a képeken keresztül a mindennapok világa is kibontakozott. A színezett vizitkártyákon Japán, Kína, Sziám, Jáva, továbbá Egyiptom, Ceylon, Kelet-India, Borneó, Szumátra és Szingapúr lakói láthatók.

Fogarasi Klára ismertetőjéből kiderül, hogy különböző társadalmi és etnikai csoportok és hétköznapi életképek elevenednek meg a műtermi felvételeken, mint például a sziámi király polgári és hagyományos ünnepi öltözékében, főrangú katonai méltóságok, nemesemberek, tisztviselők, ceyloni utcai zenészek, hindu kígyóbűvölők, jávai harcosok és arab vízárus gyerekek.

A kelet-ázsiai néprajzi gyűjtemény kiállítása a Nemzeti Múzeumban (Kép forrása: Magyar Nemzeti Múzeum kincsei / Bicsérdy János)

A tárgyakból rendezett kiállítás 1871 tavaszán nyílt meg a Nemzeti Múzeum Természeti Tárának egyik termében. Xántus a magyar múzeumok történetében először sajtótájékoztatót tartott a kiállítás megnyitása előtt.

Az Archeológiai Értesítőben a magát meg nem nevező szerző így bírálta Xántus munkáját: „[…] míg kénytelenek vagyunk minden nap a legbecsesb honi leletekről vagy gyűjteményekről lemondani – mivel állítólag nincs pénz, ne költsünk nagyobb összegeket olyanokra, melyek miatt, ha tárlatainkban hiányoznak, senki sem tehet szemrehányást, míg minden magyar fájdalommal nézi a külföld múzeumaiban a magyar tárgyakat, melyeket megvenni elmulasztottunk, mivel erre nem volt pénzünk.”

A múzeumi szféra szereplői és irányítói sem támogatták a felfedező elképzelését, Pulszky Ferenc múzeumigazgató például zsibvásárként tekintett a gyűjteményre. A Xántus által a „tespedés és tengődés érájának” nevezett másfél évtizedes mellőzöttségből az önálló Néprajzi Múzeum létrehozásának ötlete zökkentette ki. 

1. Amerika meghódítója, a múzeumok „őre”
2. Gyűjtemény Kelet-Ázsiából
3. Humánetika és természetvédelem

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike