Assur-bán-apli titokzatos domborműve új fényt vet az asszír hatalomra

A kép illusztráció.

Isteni hatalom a földi trón árnyékában

2025 májusában a Heidelbergi Egyetem bejelentette: régészeik Irakban, az egykori Ninive területén egy hatalmas domborművet tártak fel, amely a Kr. e. 7. századi asszír uralkodót, Assur-bán-aplit, valamint több istenséget ábrázol. A 12 tonnás, 5,5 méter hosszú és 3 méter magasságú kőlap monumentális megjelenése is lenyűgöző, de igazi jelentősségét az adja, hogy ez az első ismert dombormű, amely az asszír főistenségek – Assur és Istár – együttes megjelenítésével készült.

A jelenet középpontjában maga a király áll, két oldalán a fő istenségekkel, akik az asszír mitológiában a hatalom, háború és védelem megszemélyesítői. Mögöttük egy haldzsinn – vízi démon vagy isteni közvetítő – és egy skorpióember is látható. A kutatók szerint az egész kompozíciót egykor egy szárnyas napkorong koronázhatta, amely a kozmikus uralom és az isteni legitimáció szimbóluma volt.

Az uralkodó oroszlánvadászat közben

Wikipédia / British Museum / CC BY-SA 2.0

Előkelő helyen, mégis elfeledve

A dombormű eredetileg az Assur-bán-apli által épített palota tróntermének bejáratával szemben elhelyezett fülkében állt – vagyis a lehető legfontosabb és leglátványosabb helyen, hogy vizuálisan is megerősítse a király isteni küldetését. Ez nem csupán dekoráció volt, de üzenet is a politikai ellenfelek és az idegen követek számára. Ám a történet nem itt ér véget – épp ellenkezőleg, itt kezdődik a rejtély.

Miért temettek el egy birodalmi szimbólumot?

A kutatók meglepetésére a domborművet töredékesen, földbe temetve találták meg – egy olyan helyen, amelyről eddig senki nem tudott. Az ásatásokat vezető Dr. Aaron Schmitt szerint valószínű, hogy az elrejtés a hellenisztikus korban történt, a Kr. e. 3–2. században. Ebben az időszakban az asszír birodalom már rég romokban hevert.

Ami nem világos, az a szándék. Vajon az új uralkodók meg akarták őrizni a régi hatalom emlékét – vagy éppen el akarták törölni annak nyomait? Schmitt szerint „ez meglehetősen rejtélyes”, de reméli, hogy a további feltárások választ adhatnak.

A hellenisztikus időszakból kevés adat áll rendelkezésre Ninivéről, így az is kérdéses, hogyan viszonyultak az utókor emberei Assur-bán-aplihoz és az asszír istenekhez. Az sem kizárt, hogy a dombormű elásása egyfajta rituális temetés volt – tisztelet vagy éppen elutasítás jeleként.

Visszatérő múlt

A régészeti csapat 2022 óta dolgozik a területen a Heidelbergi Egyetem „Ninive-projektje” keretében, és együttműködik az iraki Állami Régiségek és Örökségek Hivatalával.

Munkában a régészek

Facebook / Ancient Origins

A kutatók célja nem csupán a dombormű tudományos feldolgozása, hanem annak restaurálása és eredeti helyére való visszaállítása is, hogy a nagyközönség újra átélhesse azt az élményt, amely egykor a palota látogatóit fogadta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában