Régészeti bizonyíték a vikingek és az iszlám világ közötti kereskedelemre
2015. március 17. 12:47
Egy 9. századi női sírban talált ezüstgyűrű az újabb bizonyítéka annak, hogy a hatalmas távolság ellenére a viking kori Skandinávia és az iszlám világ között élénk kereskedelem zajlott.
Korábban
Az itt látható ezüstgyűrűt régészek valamikor a 19. század végén találták meg a svédországi Birka városában folyó feltárások során. Egészen mostanáig úgy vélték, hogy berakása lila ametiszt lehet, amelybe arabnak tűnő betűket véstek. A pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok szerint azonban az nem ametiszt, hanem színezett üveg, jelentette ki Sebastian Wärmländer, a Stockholmi Egyetem biofizikusa.
A gyűrű üvegberakásán az "Allahnak" vagy az "Allahhoz" kifejezés olvasható arab nyelven, írják kutatók a Scanning című szaklap február 23-i számában. A birkai ékszer felszíne ép, szinte nincs is jele annak, hogy viselték volna, ami azt sugallja, hogy a viking nő előtt talán nem is volt más tulajdonosa az arab ezüstműves műhelyében készült gyűrűnek.
Birka, Birca vagy Bierkø (ma: Björkö) fontos kereskedelmi központ volt a 9. században, amelybe még Kínából is érkeztek áruk, de itt alakult ki az első keresztény gyülekezet is Svédországban. A település a 8. és 9. században indult virágzásnak, ám a 900-as években Sigtune megépülése miatt elvesztette kereskedelmi jelentőségét. Területén nagyjából eddig mintegy háromezer viking kori sírt fedeztek fel.
Az ősi skandinávok már 3400 évvel ezelőtt is kapcsolatban álltak Egyiptommal és Mezopotámiával, s különleges üvegtárgyakkal kereskedtek velük. Nem véletlen, hogy a kiváló hajózási ismeretekkel rendelkező vikingek kétezer évvel később az arab kereskedőket is felkeresték, nem várva meg, hogy az ékszerek szárazföldön jussanak északra az ismert kereskedelmi útvonalakon.
A középkori szövegek nem felejtik el megemlíteni, hogy a skandinávok és a Nyugat-Ázsiától a Mediterráneumig elterülő iszlám világ már ezer évvel ezelőtt is kapcsolatban álltak egymással. Ezt régészeti bizonyítékok is alátámasztják, igaz, még ma is rendkívül ritka, hogy a viking temetkezésekben az iszlám civilizáció emlékei kerüljenek elő.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Drograzzia során került elő egy ellopott Picasso-festmény 10:14
- A brit kapitulációt rögzítő Washington-levelet mutatnak be Londonban 09:23
- Lehetséges Artemisz-szobor töredékére bukkantak Bulgáriában 08:36
- Ismeretlen Szent Ágoston-prédikációkra bukkantak egy középkori kéziratban 08:11
- Krasznahorkai László is ott lesz Európa új irodalmi fesztiválján 06:51
- Online is kutathatóvá váltak Liszt Ferenc magánlevelei és naplói tegnap
- Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban tegnap
- Savinio-idézet került egy milánói múzeum falára tegnap













