A történelem hét legnagyobb alfahímje

A szváziföldi Casanova

II. Sobhuza, Szváziföld (az egyik legkisebb afrikai állam) királya mindössze négy hónapos volt, amikor apja halála után, 1899-ben trónra került.

Ezután egészen 1921-ben történő nagykorúvá nyilvánításáig nagyanyja, Labotsibeni és nagybátyja, Malunge herceg uralkodott helyette.

Szváziföld hosszú időn át brit gyarmat volt, így az uralkodó többek között II. Erzsébet 1953-as koronázásán is részt vett.

Az ország – leginkább királyának köszönhetően – végül 1968-ban nyerte el függetlenségét, de Sobhuzának afrikai mércével mérve viszonylag hosszú időre volt szüksége, hogy 1973-ban az alkotmány hatályon kívül helyezésével és a parlament feloszlatásával abszolút hatalomra tegyen szert.

A kis délkelet-afrikai ország egykori királyának hosszú élete során 70 feleségétől összesen 210 gyermeke született.

Az 1982-ben elhunyt uralkodónak – a gyermek- és az aggastyánéveket leszámítva – évente átlagosan négy utóda született.

Gyermekei közül 180 élte meg a felnőttkort, és 97-en még 2000-ben is életben voltak. Könnyen lehet, hogy II. Sobhuza nem minden unokájának tudta a nevét fejből, mivel az agg uralkodó halálakor már több mint ezren voltak.

Kiterjedt családi köréhez tartozott például Nelson Mandela is, ugyanis a király egyik fia a Dél-afrikai Köztársaság későbbi elnökének lányát vette el.

1. A termékeny fáraó
2. A mongol csődör
3. A vérszomjas marokkói
4. A praktikus vietnámi
5. A szváziföldi Casanova
6. Az apa, aki ott sem volt
7. A „bohémkirály”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?