2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Híres személyek bizarr szokásai

2020. május 8. 12:30 Múlt-kor

Ki volt az a politikus, aki a kádban elterülve vitatta meg országának legfontosabb államügyeit? Melyik világhírű francia író ivott napi 50 adag kávét? Ki volt az a tudós, aki előszeretettel fogyasztotta az általa vizsgált egzotikus állatokat? Hét olyan történelmi személyt mutatunk, akinek furcsa szokására nem csak a kortársak kapták fel a fejüket.

A feltaláló, aki irtózott a kerek tárgyaktól

Túlzás nélkül kijelenthető, hogy kevés olyan bogaras feltalálót hordott a hátán a föld, mint Nikola Tesla. A horvátországi Smiljanban, szerb szülők gyermekeként született világhírű fizikus több mint kétszáz szabadalmat jelentett be, az ő nevéhez fűződik többek között a többfázisú villamoshálózat, a váltakozóáramú motor, illetve a rádió feltalálása is - utóbbiért azonban 1909-ben az olasz Marconi kapott Nobel-díjat. Lényegében minden ipari és háztartási eszköz az ő háromfázisú elektromos rendszerével és indukciós motorjával készül.

Tesla mindig is hajlamos volt a neurózisra és a sértődésre, ráadásul tisztaságmániás volt, irtózott a kerek tárgyaktól és csak olyan szobában volt hajlandó megszállni, amelynek száma osztható volt hárommal. Azzal nem lehet vádolni, hogy túlzottan pazarolta volna az amúgy drága idejét: 2 óránál többet nem igen aludt, rendszerint hajnal háromkor kelt, s megállás nélkül este 11-ig dolgozott, de állítólag volt olyan is, amikor egyhuzamban 84 óráig a laboratóriumában kuksolt, anélkül, hogy akárcsak egy pillanatra is lecsukta volna a szemét.

Az írónő, akinek íróasztala sem volt

A "krimi koronázatlan királynője", Agatha Christie igen termékeny író volt: hosszú élete során összesen 66 detektívregényt, 17 színdarabot, számos novelláskötetet, illetve verseket és mesét írt - nem beszélve az álnéven szerzett romantikus regényeiről -, ám e megterhelő munka ellenére különös munkamódszerrel dolgozott, ugyanis nem használt íróasztalt. Irodája sem volt, leghíresebb regényét, az 1934-ben megjelent Gyilkosság az Orient expresszen című művét például hotelszobájában vetette papírra.

Agatha Christie azonnal írógéphez nyúlt, ha írhatnékja volt, lett légyen az a konyhája vagy hálószobája. Az írást jóval azelőtt megkezdte, hogy a cselekmény körvonalazódott volna fejében, rendszerint a gyilkosságok részleteit dolgozta ki legelőször, s csak azután bontotta ki a történet további szálait. Hercule Poirot és Miss Marple "szülőanyja" arra azonban gondosan ügyelt, hogy mindig saját maga gépelje le gondolatait, az ugyanis számára az alkotófolyamat elválaszthatatlan részét jelentette.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár