A szerzetes kalóz, aki két országot is elárult

Anglia agyafúrt szövetségese

Idővel Euszták eszes megoldásai és kegyetlensége meglehetősen hírhedtté tették Boulogne környékén, de nem sokkal később már a La Manche túloldalán is hullámokat keltett ténykedésével: 1206-tól János angol király(a Robin Hood-legendák gonosz trónbitorlója) alkalmazásában állt.

A szerzetesből lett rabló a lehető legalkalmasabb pillanatot választotta az idegen uralkodó szolgálatába szegődésre, ugyanis János ekkoriban nagy erőkkel próbálta felmenői egykori birtokát, Normandiát visszaszerezni a francia koronától. János hadjáratának támogatásával Euszták immár a nemzetközi politikába is beszállt.

Az angol uralkodó vélhetően felismerte a rabló tehetségét a hajózáshoz, ebben pedig a lehetőséget arra, hogy egy kalózt támogatva keltsen zavart a térség francia kereskedelmi hajózásában. Egyes források szerint János 30 gályát bocsátott Euszták rendelkezésére, azaz valóságos flottát kapott az angol királytól.

Euszták hamar belejött új fegyverei minél hatékonyabb alkalmazásába: angol, flamand és francia kalózai segítségével elfoglalta a két ország között fekvő Sark szigetét, és valóságos kalóztámaszpontot hozott létre, ahonnan támadások sorozatát hajtotta végre a francia kikötők ellen.

A feljegyzésekből úgy tűnik, a korai időszakban János és Euszták igen jó viszonyban voltak. János azon túl, hogy földet adományozott a kalózvezérnek Norfolkban (és egyes utalások szerint egy palotát is Londonban), szemet hunyt Euszták „magánvállalkozásai” felett, amelyek angol kikötőket is célba vettek.

A saját erszénye vastagítását célzó akciók miatt Euszták olyannyira hírhedtté vált a szigetország déli partja mentén, hogy ha bárhol partra kívánt szállni – üzletet kötni, vagy meglátogatni feleségét és lányát –, előbb menlevelet kellett szereznie a királytól vagy a helyi elöljáróktól, hogy ne essen bántódása.

Valamikor 1212 és 1214 között a helyzet megváltozott: Euszták és János viszonya megromlott. Ennek számos oka lehetett, köztük a pénz is. A béthune-i névtelenként ismert krónikás szerint Euszták mintegy húsz márkával tartozott az uralkodónak, amiért utóbbi tömlöcbe vetette a kalóz feleségét és lányát. Amikor Euszták továbbra sem fizetett, a király parancsára „megégették, megcsonkították és megölték” a lányt.

János király eleve híres volt arról, hogy rendkívül bizalmatlan minden olyan személlyel szemben, aki megítélése szerint túl nagy hatalomra tett szert. Könnyen lehetséges, hogy Jánost zavarta Euszták kvázi-független státusza Sark szigetén, amelyet meg is támadott saját haderejével, és a kalóz embereinek egy részét foglyul is ejtette.

A király és a kalóz viszonyának megváltozásában azonban a legnagyobb szereppel Euszták ősellenségégének, Boulogne grófjának lehetett a legnagyobb szerepe. Renaud gróf 1212-ben oldalt váltott az angol–francia háborúban, és Jánost kezdte el támogatni, aki a jelek szerint tárt karokkal fogadta: Renaud földjei óriási pluszbevételt jelentettek az angol uralkodónak, ezért pedig bőven megérte neki összerúgni a port az addig támogatott kalózzal.

1. Lovag, mágus, szerzetes
2. Szellentés a böjtölés helyett
3. Anglia agyafúrt szövetségese
4. Kalózból admirális

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése