2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

A nácizmus haszonélvezője volt, „gyermekeiért” mégis az életét kockáztatta Oskar Schindler

2021. október 9. 17:18 Múlt-kor

Egy nem mindennapi ember alussza örök álmát a jeruzsálemi Sion-hegyen található katolikus temetőben: egy volt náci párttag, Oskar Schindler. A 47 éve, 1974. október 9-én elhunyt, a zsidók megmentőjeként becsben tartott személy az egyetlen, aki náci múltja ellenére végső nyughelyet kapott Izrael fővárosának egyik sírkertjében.

Oskar Schindler
Oskar Schindler Németország összeomlása után elvesztette minden vagyonát, és menekülésre kényszerült

Oskar Schindler 1908-ban Zwittauban született, jómódú szudétanémet családban. A várost az első világháborút követően elcsatolták az Osztrák-Magyar Monarchiától, így Schindler fiatal éveinek jelentős részét az újonnan alakult Csehszlovákiában töltötte.

Oskar igazi bajkeverő volt, akit kiapadhatatlan kalandvágy fűtött. 1935-ben, 27 éves korában csatlakozott a csehországi német kisebbséget összefogó, náci szimpatizáns Szudétanémet Párthoz, majd nem sokkal a belépése után a német titkosszolgálatnak, az Abwehrnek kezdett dolgozni.

A cseh hatóságok ezen tevékenységét nem nézték jó szemmel, rövid időn belül elfogták és kémkedésért halálra ítélték. A német hadsereg azonban 1938-ban bevonult a Szudéta-vidékre, így Schindler megmenekült. Miután szabadon engedték, a hálás kém rögvest csatlakozott a náci párthoz.

A második világháború kitörése után Schindler a németek által megszállt Lengyelországba költözött, ahol egy krakkói zománcáru-gyár tulajdonosa és igazgatója lett.

Párttagságát, a Wehrmachtban, illetve az Abwehrben megszerzett kapcsolati tőkéjét kamatoztatva zsíros szerződéseket kötött, így egyike lett azoknak az iparos vállalkozóknak, akik különféle zománcárukkal, edényekkel látták el a német hadsereget.

A nős, de az állandó liezonokat kedvelő Schindlerből egy csapásra gazdag üzletember lett, a megszálló elit egyik oszlopos tagja. A fényt és a csillogást azonban zavaróan beárnyékolta a németek emberbarátnak nem mondható lengyelországi megszálló tevékenysége.

Oskar Schindler ugyanis nem tudott szemet hunyni az üldözött zsidók nyomora felett, akiket a nácik tömegével kínoztak és öltek meg. A kémből lett üzletember ezért mindent elkövetett, hogy viszonylag humánus környezetet teremtsen a gyárában dolgozó zsidó munkásai számára.

Gyakran a jó hírnevével játszott: annak érdekében, hogy megóvja az üldözött zsidók életét, még arra is hajlandó volt, hogy pazar ajándékokkal kenyerezze le a közeli Krakkó-Plaszówi koncentrációs tábor vezetőjét, Amon Göthöt.

Ez nem volt könnyű feladat, mivel Göth hithű náciként, sokszor igazi vadállatként viselkedett az alávetett zsidó rabokkal szemben: az egyik hírhedtté vált időtöltéseként gyanútlan zsidó foglyokra lövöldözött házának erkélyéről.

A nácik rémuralma azonban nem tartott örökké, a háború menete lassan megfordult, a németek a keleti fronton hátrálni kényszerültek. A Vörös Hadsereg benyomult a Wehrmacht által megszállt lengyel területekre, így Schindler gyárát evakuálni kellett Brünnlitz városába (ma Brněnec, Csehország területén fekszik).

A kiürítés a „Schindler-zsidóknak” egyet jelentett a megsemmisítéssel, de munkadójuk a tettek mezejére lépett, hogy megmentse őket. Schindler egy hosszú listát készített, és azok, akik felkerültek erre a legendás listára, esélyt kaptak a túlélésre. A kiválasztottakat ugyanis Auschwitz helyett Brünnlitzbe vitték.

Schindler több mint ezer embert vetetett nyilvántartásba, a felvett személyeket pedig értékes, nélkülözhetetlen munkaerőként jelölte meg, megtévesztve az SS embereit. Annak érdekében, hogy teljes családokat mentsen meg a gázkamrától, az időseket 20 évvel fiatalabbnak, a gyermekeket pedig felnőttként tüntette fel.

A náci Németország összeomlása után Schindler elvesztette minden vagyonát és menekülnie kellett. A háború után elindított üzleti vállalkozásai egytől egyig kudarcba fulladtak, így neki és feleségének hozzá kellett szoknia a szerény életvitelhez.

Az elszegényedett házaspárnak az egykori munkások és üldözöttek gyakran jelentős pénzösszegek átutalásával segítettek. Schindler, az anyagi segítség mellett erkölcsi elismerést is szerzett, ugyanis a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága a Jad Vashem a „Világ Igaza” kitüntetésben részesítette 1963-ban.

Schindlert 66 éves korában, 1974. október 9-én Frankfurtban érte a halál. A háborús években a gyárában dolgozó zsidók közül sokakkal igen közeli kapcsolatot épített ki. A végső kívánsága az volt, hogy Jeruzsálemben temessék el, hiszen ahogy mondta: „A gyermekeim itt vannak…”.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Részlet a Schindler listája (1993) című filmbőlA biztos haláltól mentette meg gyárának zsidó dolgozóit (Kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, B 285 Bild-04413 / Stanislaw Mucha / CC-BY-SA 3.0)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár