A magyar katona gyomra mindig delet harangozott – élelmezés az első világháború frontjain
2021. június 19. 13:34 S. Nagy Anikó – Spekál József
A soknemzetiségű és vallási megoszlású, földrajzilag rendkívül eltérő adottságú Osztrák–Magyar Monarchia haderejének összetétele igen színes képet mutatott. A sokféleség az élelmezés területén is jelentkezett. Más volt az ízlése, szokása, igénye és lehetősége a magas hegységekben, dombvidéken, alföldön, tanyavilágban, falvakban vagy városokban élőknek, és mindez a társadalmi és gazdasági életben elfoglalt helyük szerint is változott. A hadseregben a katonák békebeli életvitelüktől és táplálkozási szokásaiktól lényegesen eltérő viszonyok közé kerültek. Az egységes kincstári élelmezési rendszer elsősorban a mindennapos bőséges kenyér- és húsfogyasztással tért el a polgári szokásoktól.
Korábban
Komám, nincs egy jó kis hazaid?
Az élelmezési utasítás szerint a katonáknak teljes, szabványos vagy tartalék adag járt. A szabványos porció a napi ellátmány volt, amely 700 g kenyeret vagy 400 g kétszersültet, 400 g marhahúst, 100 g főzeléket, 20 g zsírt, 30 g sót, 0,5 g paprikát vagy borsot, 1 g szárított leveszöldséget, két 46 g-os kávékonzervet és 18 g dohányt tartalmazott.
Teljes adaggá 40 g főzelékkel, 5 g hagymával, 2 cl ecettel, 18 g dohánnyal és 0,5 l borral egészítették ki. A tartalék adagot 200 g kétszersült, 200 g húskonzerv, 30 g só, két 46 g-os kávékonzerv és 18 g dohány alkotta. Szükséghelyzetben biztosította az életben maradást, csak parancsra fogyaszthatták el. A tiszteknek ezen kívül minden porcióhoz 5 db szivar vagy 25 db cigaretta volt az illetménye.
A csapatok utánszállítással a szabványos és a tartalék porciót kapták meg. Teljes adagra helyszíni forrásokból kellett kiegészíteni vásárlás, harácsolás, zsákmányszerzés útján. Ezzel kímélték a hátországi készleteket, csökkentették a néha csak rendkívüli erőfeszítéssel megoldható utánszállítást. A helyszíni beszerzés azonban sok nehézséggel járt: a lakosok elvitték (eldugták, elpusztították) az élelmiszert, az ellenség kifosztotta és felperzselte a falvakat, máskor saját alakulatok „ették kopaszra” a területet.
Az ellátás a parancsnokok, a hadbiztosok, az élelmezőszolgálat és a trén tevékenységétől függött. Dörzsölt élelmezőtisztek a „semmiből” is jól tartották a katonákat. Az előírások lehetővé tették pótlékok és pótszerek alkalmazását. Így szalámi, kolbász, szalonna, kakaó, csokoládé és egyéb finomság is került az asztalra, rum a kulacsokba. Ünnepnapok, elöljárók látogatása, győzelmek, kitüntetések, előléptetések, „szomszédolások” stb. alkalmából gazdag menázsit osztottak, nemzeti és vallási szokásokat is figyelembe vettek.
Az alakulatok eleinte automatikusan megkapták járandóságukat, amelyet a helyszínen beszerzett élelemmel együtt pazarlóan elfogyasztottak. A megszállt területek gazdasági forrásaiból is merítettek. Hadműveleti szünetekben, állásháború idején a front mögött, továbbá a hátországban végzett mezőgazdasági munkából és rekvirálásból származó terményekkel javították az élelmezést.
A frontra rendszeresen érkeztek szeretetadományok, csomagok, bennük sütemény, kolbász, szalonna, tepertő, dohányféleségek és az igazi bakacsemege, a sósborszesz, amelyet izmaik kenegetése helyett cukorral szopogattak el.
A hazaiból pótolták az elmaradt kincstári menázsit, vagy változatosabbá tették az egyhangú menüt, a megunt marhahúst és konzervet. A „Komám, nincs egy jó kis hazaid?” kérdést gyakran követte lakmározás. Ám előfordult, hogy a küldeményeket „mögcenzúrázták”, azaz a legjobb falatok szőrén-szálán eltűntek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Tao őslakosok élesztettek újjá egy évszázados tengeri útvonalat tegnap
- Átrendezi állandó kiállítását az Uffizi Képtár tegnap
- Az orvosi kezelések előtt kötelező volt elmenni a templomba Mezopotámiában tegnap
- Műholdakkal figyelték meg Pisa középkori városfalainak mozgását tegnap
- Bronzkori sziklarajzok rögzítették az ősi skandináv szövetségeket tegnap
- Az ember már tízezer éve jelen van a Pireneusok magashegységi területein tegnap
- Ősi bánya bizonyítja a kínai bronzkor önálló fejlődését tegnap
- Újabb érintetlen etruszk sírkamrát tártak fel Olaszországban tegnap
