2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban

2023. december 3. 16:04 Múlt-kor

A király nevében

V. Fülöp június 21-én kiadott parancsával elrendelte mindazon leprások letartóztatását, kínvallatását és megégetését, akik vizeket mérgeztek meg. Csak a tizennégy évnél fiatalabbak kaptak kegyelmet – őket származásuk helyén kellett bebörtönözni. A királyi jóváhagyás azonban megfosztotta a leprások üldözőit egyik motivációjuktól, a pénz reményétől. Fülöp a vizek mérgezését a korona elleni bűnnek nyilvánította, magának követelve az eljárás alá vont leprások javait.

Ahogy a leprások elleni erőszak folytatódott, a zsidók elleni erőszak újra felerősödött: Samuel Usque krónikás ötezer zsidó megégetéséről számol be, Chinon városának feljegyzései pedig világosan beszámolnak róla, hogy százhatvan zsidót égettek meg egy gödörben a helyi törvényszék jóváhagyásával.

Bár Fülöp tagadta a zsidók bűnrészességét, a mendemondák szerint a király olvasta egy leprás vallomását, amely francia és spanyol zsidókat is gyanúba kevert. Ez a vallomás, ha létezett is valaha, nem maradt fenn, de mások, például a pamiers-i Guillaume Agasse-é azt állították, hogy a leprások elhagyták a keresztény hitet, és Granada muszlim uralkodójának, valamint „Babilon szultánjának” szolgálatába szegődtek, akik a zsidókkal akarták megmérgeztetni a keresztények kútjait, de a zsidók a leprásokat bérelték fel erre.

Hemzsegtek az előjelek és mendemondák: június 26-án a Nap vérvörösbe borult, másnap pedig állítólag egy levelet találtak egy toulouse-i zsidónál, amely leírta az egész tervet, és még több pénzt kért a granadai szultántól. A terv sikere esetén a muzulmánok Jeruzsálemet ígérték a zsidóknak, de csak, ha megszerezték cserébe Párizst.

A pápa elfogadta ezt a „bizonyítékot”, akárcsak Anjou grófja, és további arab nyelvű leveleket találtak zsidóknál, amelyek állítólag muszlim gazdáik utasításait tartalmazták. Egy Mâconban előkerült levél biztosította a francia zsidókat, hogy „testvérek vagyunk egyazon törvényben”, és még több méreg érkezését ígérte.

Végül Fülöp eltökéltsége is megingott, és hozzájárult a zsidók letartóztatásához és vallatásához kútmérgezés gyanújával. Jean de Saint-Victor történetíró szerint így zárult a sajnálatos ügy: „Mivel sok zsidó bűnösnek találtatott, a királyság különféle részeiben válogatás nélkül megégettettek, de Párizsban csak a bűnösök; a többiek pedig mind örökös száműzetésre ítéltettek…”

A leprások sorsáról nehezebb biztosat megtudni: az üldöztetésükről és megégetésükről szóló feljegyzések szórványosak, és ahogy a zsidók is gyanúba keveredtek, az irántuk való érdeklődés alábbhagyott. Az azonban ismert, hogy a különféle hatóságok – a korona, a helyi erők és a papság – a következő két év során a javaik fölött osztozkodtak, és a leprások szabad mozgása erősen korlátozott volt Franciaországban és Spanyolországban is.

Polgárok és hatóságok egyaránt résen álltak, lepragyanús egyéneket keresve. A guardamari Masquefas családot megvádolták, hogy mind veleszületetten leprások; egy „ocsmány vénasszonyt” Jacában lepra gyanújával letartóztattak, és szokássá vált a másikat leprásnak nyilvánítva bosszút állni.

A következő nagy üldöztetés mintája – a boszorkányoké – készen állt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Leprásház egy 13. századi miniatúránToulouse-i Szent Lajos fektet az ágyába egy leprás betegetA leprások koldustálkával és kereplővel jártak, hogy mindenki felismerhesse őketA „pásztorok” ostromolnak egy kastélytV. Fülöp francia királyZsidók százait égették meg elevenen

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár