A híres Cigánylányhoz hasonló római mozaikot rejtett a föld Törökországban

Rendkívüli művészi kidolgozottságú, a 2. századból származó római kori mozaikot azonosítottak a régészek a törökországi Tokat tartomány Zile körzetében, miután illegális kincskeresők nyomán leletmentő ásatást indítottak a helyszínen. A "luxust" vagy "bőséget" hirdető ógörög felirattal ellátott műalkotás a szakértők szerint mind technikai, mind stilisztikai értelemben a világhírű zeugmai Cigánylány-mozaik egyenrangú párja lehet, és új megvilágításba helyezi a régió ókori társadalmi életét.

A Tokati Régészeti Múzeum szakemberei által irányított leletmentő feltárást egy szőlőbirtok kertjében kezdték meg, miután illegális ásatások során felszínre kerültek a mozaik első részletei. A Kr. u. 2. századra datált alkotás központi eleme egy női alak, amely mellett a "ΤΡΥΦΗ" (Tryphe) ógörög felirat olvasható. Dr. Alper Yılmaz, az Ondokuz Mayıs Egyetem régészeti tanszékének adjunktusa szerint a nőalak a luxus, a jólét és a bőség megszemélyesítője.

A padlómozaik minden bizonnyal egy kiemelt fontosságú római társadalmi épületet díszített, és a megrendelő gazdagságát, státuszát hivatott vizuálisan reprezentálni. A szakember rámutatott, hogy a műalkotás a korszak legfejlettebb technikáinak (opus vermiculatum és opus tessellatum) együttes alkalmazásával készült, amelynek során a bonyolult geometriai mintákat aprólékos figurális ábrázolásokkal ötvözték.

A lelet technikai és művészeti színvonala alapján a régészek egyértelmű párhuzamot vonnak a délkelet-törökországi Zeugma Mozaikmúzeumban őrzött, ikonikus Cigánylány-mozaikkal, amely az anatóliai ókori művészet egyik legismertebb darabja. Yılmaz hangsúlyozta, hogy az újonnan felfedezett zilei mozaik jelentős helyet foglal el az anatóliai mozaikrepertoárban, és a feltárás, majd a szakszerű restaurálás és konzerválás befejezése után a helyszínen (in situ) történő bemutatása jelentős turisztikai vonzerőt biztosíthat a régiónak.

A lelet újra a figyelem középpontjába emeli Zile (az ókori Zela) városát, amely a római történelem egyik emblematikus helyszíne. Julius Caesar Kr. e. 47-ben itt aratott gyors és döntő győzelmet II. Pharnakész pontoszi király felett, amely után a szenátusnak küldött jelentésében megalkotta a híres "Veni, vidi, vici" (Jöttem, láttam, győztem) mondást.

A Fekete-tenger régiójának ezen az előterében a régészeti kutatások csak az utóbbi években vettek nagyobb lendületet. A terület az ókorban a termékenységhez és a bőséghez (például Kübelé istenanyához) köthető kultuszok fontos központja volt.

A mostani felfedezés – kiegészülve Tokat tartomány más jelentős ókori városaival, mint Szebasztopolisz és Komana – így azt bizonyítja, hogy a régió nemcsak az iszlám korszakban és a bronzkorban, hanem a Római Birodalom idején is kiemelkedő kulturális és gazdasági centrumként működött.