A vízen pattogó bombával semmisítette meg a Ruhr-vidék gátjait a brit légierő

Stratégiai értékelés

Bár a gátak lerombolása kétségtelenül komoly utóélettel bírt, a stratégiai célok megvalósítását illetően az értékelések már korántsem festenek olyan szépen. Kétségtelenül jelentős pszichológiai hatása volt a Möhne-, és a Sorpe-gátak víztározóiból kizúduló víz által okozott pusztításnak.

A 330 millió tonna víz tíz méter magasan és 24 km/h sebességgel árasztotta el a vidéket. A támadásban legalább 1650 ember halt meg, ebből 70 holttestet az Eder-, 1580-at a Möhne-gát kiáradó vizének az útjában találtak meg később. A legrosszabbul Neheim városa járt, ahol közel nyolcszáz ember lelte a halálát. Közülük 493-an a Szovjetunióból idehurcolt munkaszolgálatos nők voltak.

A stratégiai célt, hogy a német ipar tartósan, jelentős energiahiányt szenvedjen el, nem sikerült elérni. Mintegy harmincezer odavezényelt munkással, valamint egy új szivattyúrendszer segítségével a károkat elhárították, és már június 27-én teljes kapacitással üzemelt a két erőmű.

A támadás következtében a Ruhr-vidéki ipari központok működésében csak átmeneti, kisebb zavarok álltak be, amelyek nem érintették a termelést. Barnes Wallis, a pattogó bomba sikerének köszönhetően, a földrengésbombát is kifejleszthette, így 1944–45 során már azokat is bevetették más német célpontok ellen. A légierő parancsnoksága azonban alighanem elégedetlen lehetett az eredménnyel, mert a gátak támadásának nem volt folytatása.

A Chastise hadműveletnek tudható be, hogy a nemzetközi megállapodások gátat kívántak szabni a hasonló akcióknak, amely elsősorban a fegyvertelen lakosságot veszélyezteti. A genfi egyezmény első kiegészítő protokollja kimondja, hogy tilos gátakat, védőgátakat, atomerőműveket és más olyan objektumokat támadni, amely veszélyes erőket szabadítana fel, és a civil lakosságra nézve súlyos veszteségekkel járna.

Nagy-Britannia 1998-ban ratifikálta az egyezményt, de csak olyan kiegészítéssel, amelyben fenntartotta a jogát arra, hogy adott esetben, illő körültekintés mellett, mégis végrehajthasson ilyen támadásokat, ha azok a szembenálló fél háborús erőfeszítéseit szolgálják.

1. Erőmű-gondok
2. Bombázás és tesztelés
3. A Ruhr-vidék rémei
4. Stratégiai értékelés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek