A francia ellenállás ikonikus alakjáról készített filmet Nemes Jeles László

A Moulin című nemzetközi koprodukcióban megvalósult alkotás a főhős utolsó napjainak szubjektív rekonstrukciójára vállalkozik. A címszerepet a francia Gilles Lellouche alakítja, míg a lyoni Gestapo hírhedt vezetőjét, Klaus Barbie-t a német Lars Eidinger formálja meg.

A készítők szándéka szerint az alkotás nem hagyományos életrajzi film, hanem a humanizmus és a totalitárius diktatúra közötti morális küzdelem ábrázolása. A produkcióhoz kötődő kutatómunka során a forgatókönyvíró a Gestapo fennmaradt irataira és történelmi tanácsadók segítségére is támaszkodott annak érdekében, hogy a fizikai és pszichológiai terror korabeli módszereit a lehető legpontosabban, de a túlzó pátoszt mellőzve jelenítsék meg.

Jean Moulin a második világháború alatti francia ellenállás legjelentősebb vezetője és mártírja volt, akit Charles de Gaulle tábornok azzal a feladattal bízott meg, hogy egyesítse a széttagolt földalatti mozgalmakat. Moulint 1943. június 21-én, a lyoni Caluire-et-Cuire-ben tartott titkos találkozó során tartóztatták le, miután a szervezetbe beépült informátorok elárulták.

A fogságban a lyoni hóhérként is ismert Klaus Barbie hallgatta ki és vetette alá brutális kínzásoknak a Montluc börtönben, illetve a Gestapo helyi központjában. Moulin a kegyetlen bánásmód ellenére sem fedte fel társai kilétét, és a folyamatos bántalmazások következtében vesztette életét 1943 júliusában, a Németországba történő deportálása közben.

A filmalkotás a készítők szerint különös hangsúlyt fektet az ellenállás mibenlétének újraértelmezésére, amely Moulin esetében a hallgatásban és a végső önfeláldozásban nyilvánult meg. A történelmi források hiányosságai miatt a letartóztatást követő napok pontos eseményeit homály fedi, a németek ugyanis nem vezettek hivatalos jegyzőkönyvet a kihallgatásokról.

Ezt az űrt a produkció a korszak atmoszférájának hiteles megteremtésével és az emberi esendőség bemutatásával hidalja át, kiemelve, hogy Moulin tisztában volt saját fizikai határaival, mégsem tört meg. Az alkotók célja, hogy a huszadik századi történelem e tragikus epizódját egyetemes és időtlen példaként mutassák be a jövő generációi számára.

A film várhatóan 2í26 őszétől lesz a látható a magyar mozikban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Hitler

• Blondi szemszögéből nézhetjük végig Hitler utolsó napjait
• Cranach festményének útja Hitler nappalijától a londoni Nemzeti Galériáig
• A Berghof-csapda, Hitler kiszolgáltatottsága
• Kudarcokkal teli út vezetett Hitler hatalomra jutásához
• Mi lett volna, ha Hitler kapja meg előbb az atombombát?
• Diktátorok titkos szenvedélyei – Amikor a kegyetlen vezetők kertészkedtek, rajzoltak és hegedültek
• Hitler kutyái: Ebek a náci hadigépezetben
• A Führer árnyéka – A Hitler-naplók botránya
• Martin Bormann, a „leghűségesebb párttárs”