5 látszólag jelentéktelen pillanat, amely történelmet írt

Luz Long és Jesse Owens a berlini olimpián

Adolf Hitler augusztus 1-jén nyitotta meg az 1936-os berlini olimpiát, amelyen részt vett a távolugró számban az amerikai fekete bőrű Jesse Owens és a német Carl Ludwig, azaz Luz Long is. Jesse Owens, a négyszeres aranyérmes sportoló augusztus 3-án a 100 méteres síkfutásban, 4-én a távolugrásban, a következő napokon pedig 200 méteres síkfutásban és 4×100 méteres férfi váltócsapat tagjaként is győzelmet aratott.

Kezdetben az olimpikonnak még a részvétele is kérdéses volt nyilvánvaló okok miatt, majd 1933-ban Hitler elfogadta, hogy színesbőrű résztvevők is érkezhetnek a megmérettetésre. Állítólag további nehézségeket okozott fogadtatásában, hogy a Führer nem kívánt kézfogás útján gratulálni Owensnek, ám a szóbeszéd szerint a színfalak mögött mégis fogadta a bajnokot és gratulált neki. Elképzelhető, hogy a pletyka megalapozott volt, tekintve, hogy a férfi később nyilatkozatában nem a náci Németország fogadtatásában talált kivetnivalót, hanem saját hazája közönyében és hozzáállásában, amit a 100 évvel korábbi viszonyok örökítettek az amerikai társadalomra.

A távolugráson kívül biztosan szerezte a másik három érmet, ám ez a szám komoly nehézségeket állított a sportoló elé.  Két sikertelen kísérlettel kezdett, így a fináléba jutás is kérdéses volt, ám bejutása után sem szívesen indult el. Az, hogy rekordot döntött és aranyérmet szerzett, nagymértékben köszönhető német riválisának Luz Longnak, aki egyrészt arra biztatta, hogy igenis vegyen részt a döntőben, másrészt tanácsot adott az ugráshoz és a mozdulathoz, amit Owens megfogadva nemcsak megnyerte a számot, hanem olyan rekordot állított fel, amit még 25 évig egy sportoló sem volt képes túlszárnyalni.

Maga Owens szintén így értékelte Luz Long tettét, akinek ebből kifolyólag csupán a dobogó második helye jutott. Visszaemlékezéseiben Luz Longot egyszerre tartja számon barátjaként és legerősebb vetélytársaként, aki bátorította és segítette, hogy elérje a távolugrásban a történelem hatodik világcsúcsát.

1. Egy levél 1783-ból, amelyen Jane Austen élete múlott
2. Miep Gies és társai, akik Anne Frank családját rejtegették
3. Elizabeth Fry, az elítélt nők megmentője
4. Harriet Tubman, a XIX. század „Fekete Mózese”
5. Luz Long és Jesse Owens a berlini olimpián

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2021

• A táskák története
• Magyarországi népszámlálások 1920–1990 között
• Rákosi Mátyás népes családja
• A rock and roll rugói
• Hét pusztító fertőzés
• A művészet megszállottja: Peggy Guggenheim
  
• Magyar szülésznők szerveződése a századfordulón
• A „másik” Rajk
• A gyűjtögető Jan van der Heyden