Órákat és cukorkát is kért hazánktól kártérítésként a Szovjetunió
2014. szeptember 30. 18:15 Múlt-kor
Volt-e esély a magyar ellenállásra az 1944-es német megszállás idején? Hány zsidó maradt a háború végén Csonka-Magyarországon? Hogyan zajlott a Szálasi-féle nyilas-hungarista hatalomátvétel? Milyen felelőssége volt Horthynak 1944-ben? Milyen lehetőségei voltak az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak? Miért volt tabu évtizedeken át beszélni a szovjet katonák által megerőszakolt magyar nők tragédiájáról? Minek kellett 200 ezer karóra a szovjeteknek Magyarországtól? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a VERITAS Történetkutató Intézet Megszállástól – megszállásig, Magyarország a nagyhatalmak szorításában 1944-1949 című, az Országház felsőházi üléstermében megrendezett tudományos konferencia előadói.
Újra a trianoni határok között
Romsics Ignác nyitó előadásában kiemelte: a két világháború közötti magyar politikai vezetők a történelmi Magyarország helyreállítását és a Kárpát-medencei magyar vezető szerep visszaállítását remélték a német szövetségtől, ám ez a korabeli német források ismeretében teljesen megalapozatlan volt. A németek azt tervezték, hogy remélt világháborús győzelmük után még az időközben Magyarországhoz visszacsatolt területek egy részét is elveszik, így például Észak-Erdélyt, valamint Bácska, Bánát és Nyugat-Magyarország egyes részeit.
A háború utáni rendezést illetően az antifasiszta szövetségesek álláspontja eltért egymástól. Az Egyesült Államok a térség államainak a liberális demokrácián alapuló erős szövetségbe tömörülését látta volna szívesen. Kisebb módosításokat el tudott volna képzelni Magyarország javára a trianoni határokhoz képest, de ez jóval kevesebb volt annál, mint amit a németek ígértek. Erdély az amerikai elképzelésekben időnként önálló államként jelent meg, a kisebbségek pedig autonómiát kaptak volna - húzta alá az Eszterházy Károly Főiskola egyetemi tanára.
Anglia konföderációban, egyfajta európai egyesült államok részeként képzelte el a régió államait. Ám a nyugati szövetségesek álláspontja a háború során módosult, és a változó erőviszonyok függvényében egyre inkább elfogadták a szovjet elképzeléseket, amelyekben nem szerepelt semmiféle konföderáció. Moszkva eredetileg egy 10-15 éves átmeneti időszakkal számolt, az átállásban pedig Horthy Miklós szerepét is elképzelhetőnek tartotta. A nagy keleti szomszéd a régió széttagoltságában volt érdekelt, Magyarországnak pedig a trianoni határokat szánta, ami lényegében be is következett - fejtette ki Romsics Ignác.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Visszatért a viktoriánus elrendezés a Buckingham-palota képtárába
- Véres metszet fordította a britek ellen az amerikai gyarmatokat
- Több millió eurót érő ékszereket raboltak el egy francia múzeumból
- Új funkciót kapnak a Ruhr-vidék templomai
- Savinio-idézet került egy milánói múzeum falára
- Matematikai módszer segítségével azonosíthatják Vincent van Gogh festményeit
- Római kori folyóisten mozaikját tárták fel Dél-Törökországban
- Visszatért eredeti helyére egy elveszett Tudor-kori falikárpit
- Mégsem tuberkulózis végezhetett Botticelli híres múzsájával
- Szerencsehozó amulett lehetett a kilencszáz éves vaddisznóagyar 06:41
- Titkos lehallgatóközpont nyílt múzeumként a londoni Trent Parkban tegnap
- Hőhullám fedte fel a Chatsworth-birtok 17. századi díszkertjét tegnap
- Második világháborús repülőgép roncsaira bukkanhattak Lengyelországban tegnap
- CIA ügynök alapította az egyik legbefolyásosabb irodalmi lapot tegnap
- Kétezer éves sírokban bukkantak rá az ókori kínai társasjátékra tegnap
- 3D-nyomtatással rekonstruáltak vaskori kelta sírokat tegnap
- Rendőrőrs nyílt Hitler braunaui szülőházában tegnap
Játsszon!
Történelmi adattárak
