Hogyan nézhetett ki Noé bárkája?

A legújabb hollywoodi filmdrámában Noé bárkáját téglalap alakúnak álmodta meg Darren Aronofsky rendező, azonban a kutatások azt mutatják, az özönvízmondában szereplő hajó inkább kerek lehetett. A történelem különböző koraiban más-más módon képzelték el a bárkát.

Köztudatból kikopott kerekség

A januárban a Múlt-koron is bemutatott kutatás szerint egy 3700 éves, hatvan soros, ékírásos agyagtábla adhatott utasításokat a bárka építésének részleteivel kapcsolatban. Az ősi szöveg szerint az úszó alkalmatosság kör alakú, kiterjedése pedig 3600 négyzetméter volt, vagyis nagyjából egy futballpálya felét fedhette le. A szóban forgó bárkát kosárként kell elképzelnünk, amit az építők fabordázattal erősítettek meg, s kívül-belül egy aszfalthoz hasonló, szurkos anyagot kenhettek rá, amely a vízhatlanságát biztosította.

Ez a bárka tulajdonképpen annak a hajónak a gigantikus mása, amelyet a babiloniak is jól ismertek, s a Közel-Keleten a 20. század második feléig mindennap használták állatok és emberek folyókon való átszállítása során.

A fentebb látható, késő 14. századi illusztráción egy kerek bárka koncepciója rajzolódik ki. Irving Finkel, a British Museum kutatója - aki kizártnak tartja, hogy a bárka az agyagtábla nyomán valaha megépült volna - szerint ez egy ritka példa a középkorból, ugyanis Noé bárkájának kereksége még azelőtt kikopott a köztudatból, hogy a Biblia megszületett.

A Teremtés Könyvében ezt mondta Isten Noénak: "Építs magadnak bárkát fenyőfából s nádfonatból, kívül és belül kend be szurokkal. Így kell építened: 300 könyök legyen a bárka hossza, 50 könyök a szélessége és 30 könyök a magassága. Csinálj a bárka fölé tetőt. Az ajtót helyezd felülre, a bárka oldalára, és csinálj alsó, középső és felső emeletet."

A bibliai írásnak megfelelően a legtöbben dobozszerűnek álmodták meg a bárkát, s ugyanígy tett a magát ateistának valló Aronofksy a 130 millió dolláros költségvetésű, a zsidókat és a keresztényeket is megbotránkoztató, egy sor iszlám világbeli országban már betiltott filmjében, ám az évszázadok során a bárkát többféleképpen ábrázolták, sok festményen például hajlott tetőt is láthatunk.

A középkor és újkor ház alakú bárkái

A legtöbb esetben nem tudtak a művészek elvonatkoztatni az adott kor hajótípusaitól, így a szögletes modelltől a keskeny gályákon át a vitorlásokig sokféle bárkaábrázolás köszön vissza a középkori művekről. A fenti képen az 1493-ban készült nürnbergi krónika illusztrációját láthatjuk.

A walesi Saint Teilo-templomban található felújított freskón látható hajó azt a népszerű, a gyermekeknek szóló Képes Bibliában is helyet kapó elképzelést követte, amely szerint a bárka tulajdonképpen egy hajóra épített ház volt, ahonnan az állatok néztek ki. A koncepció az egész középkort végigkísérte, s még az újkor évszázadaiban sem tértek el ettől az elgondolástól.

Egy zsidó hagyomány szerint a bárka fedélzete három részre tagolódott: az alsó részen a hulladékot tárolták, a második szint az embereknek és a tisztának tartott állatoknak szolgált lakhelyül, míg a tisztátalan állatok, valamint a madarak a felső szinten kaptak helyet. Egy vitatott elképzelés szerint a felhalmozódó szemetet egy csapóajtón dobták a tengerbe. A 12. században élt Abraham ibn Ezra zsidó krónikás úgy vélte, a bárka 40 napon át lebegett a víz alatt (!), majd csak ezt követően bukkant a felszínre. Noé 52 éven át építette a hajót, szándékosan ilyen lassan, hiszen abban a reménykedett, hogy az emberek időben elkezdenek bűnbánatot tartani.

Egy 15. századi arab ábrázolás

Mit mond a Korán?

A zsidó tradícióval szemben, amelyik ládaként vagy szekrényként jellemezte a bárkát, a Korán egy közönséges hajóként írta le. Abd Allah ibn Abbasz, Mohamed kortársa szerint Noénak kezdetben ötlete sem volt a hajó formáját illetően, majd Allah kinyilatkoztatása után madárbegy formájút épített tölgyfából.

A 13. században élt Abdallah ibn 'Umar al-Baidavi magyarázata szerint a három szint közül az elsőn a vadon élő, illetve a háziasított állatok voltak elszállásolva, a második emeleten az emberek rendezkedtek be, míg a harmadikon a madarak kaptak helyet.

Egy 1675-ös francia festmény a bárka építéséről

A reneszánszban sohasem firtatták a történet hitelességét, ám naturalista keretet adtak neki. A 16. században élt geometrikus, Johannes Buteo szerint a hajó belső méreteit tekintve malmot és valamilyen sütésre alkalmas helyet is beleépített Noé. Az Encyclopædia Britannica 1771-es kiadásában az olvasható, hogy a bárka nem volt nagyméretű, mégis belefért az összes állatfaj két-két képviselője, ugyanis akkor lényegesen kevesebb faj létezett.

Az enciklopédia nyolcadik kiadásának (1853-1860) konszenzusa szerint a Bibliában leírt méretek elegendőek voltak, ugyanis a vízözön nem terjedt ki a Föld minden részére, így néhány állatfaj száraz lábbal megúszhatta a katasztrófát.