Tíz történelmi idézet, amit rosszul tudunk

A történelmi emlékezet által megőrzött idézet meghatározza magát a személyt, de a kort is, amelyben elhangzott. Azonban az emlékezet sokszor megcsal minket, s olyan mondatokat ad egyes személyek szájába, amelyeket vagy sohasem mondtak ki, vagy teljesen más volt az értelmük.

"Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot"

A híres mondás Marie Antoinette francia királynétől származik, aki azt mondta: "Ha a szegényeknek nem telik kenyérre, akkor egyenek kalácsot." Először is, ha Marie Antoinette valóban ezt mondta, akkor sem jelentette ugyanazt, mint ma. Uralkodása idején ugyanis olyan törvény volt érvényben, hogy a pékeknek, ha kifogytak az olcsó kenyérből, a finomabb péktermékeket (pl. kalácsot) is olcsóbb áron kellett adniuk, hogy megakadályozzák a visszaéléseket. Marie Antoinette azonban semmi ilyesmit nem mondott, a neki tulajdonított szavak Jean-Jacques Rousseau Vallomások c. művéből származnak, s a filozófus egy hercegné szájába adta a szavakat. A legenda valószínűleg a forradalom utáni királyellenes propaganda részeként alakult ki, amikor a királyt és feleségét kivégezték.

"Csak vért, verítéket és könnyeket!"

Miután Winston Churchillt a második világháború második évében, 1940 májusában miniszterelnökké választották, ezekkel a cseppet sem megnyugtató szavakkal szólt a tömegekhez: "Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket!" Ez a frázis azonban már egy jóval korábbi beszédében is megjelenik, amikor azt mondja, hogy "a nemzeti lét új alapjait a vér, verejték és a könnyek emelték fel", de kísértetiesen emlékeztet Byron 1823-as művében, A bronzkorban leírtakra is: "milliók vére, verejtéke és könnyei".

"A hatalom megront!"

John Emerich Edward Dalberg-Acton (1834-1902) angol történész, író és politikus leghíresebb idézete így szól: "A hatalom megront, a korlátlan hatalom pedig korlátlanul megront." Majd állítólag hozzátette: "a nagy emberek mindig rossz emberek." Bár a hatalom erkölcsi hátulütőit boncolgató mondás széles körben ismert, s kétségkívül nem csekély igazságtartalommal bír, sokan úgy vélik, ez a mondat sohasem hangzott el az egykori parlamenti képviselő szájából.

"Houston, baj van!"

Az űrkutatás történetéből két híres idézet van, amelyet már gyermekkorban mindenki kívülről fúj: az egyik a "Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek", a másik pedig a "Houston, baj van!" (Houston, we have a problem.) Az utóbbi mondat 1970. április 13-án hangzott el, amikor az Apollo 13 parancsnoka, James Lovell jelezte a floridai űrközpontnak, hogy a Földtől 320 ezer kilométer távolságban lévő űrhajóban felrobbant egy oxigéntartály, s az energiaellátó rendszer is működésképtelenné vált, az Apollo-13 pedig magatehetetlenül sodródott az űrben. A Holdra szállásról ezt követően már szó sem lehetett, azonban a három űrhajós végül sikeresen hazatérhetett.

Az űrutazásról 1995-ben nagysikerű amerikai film készült Tom Hanks, Bill Paxton, Kevin Bacon, Ed Harris és Gary Sinise főszerelésével. Azonban éppen az eseményeknek emléket állító hollywoodi produkció által terjedt el pontatlanul a Tom Hanks által kimondott híres idézet, amely valójában - a hangfelvétel tanúsága szerint, miután a hitetlenkedő földi irányítás megismételtetette - így szólt: "Houston, volt egy problémánk!" (Houston, we’ve had a problem here.)

"Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek"

Armstrong sokak szerint elrontotta a történelmi mondatot, mivel a felvételen úgy hangzik, hogy egy lényeges értelmezési szerepet betöltő határozatlan névelő kimaradt. Az eredeti mondat az lett volna, hogy "That's one small step for a man; one giant leap for mankind" - tehát a kifejezés első felében "egy" ember kis lépéséről lett volna szó. Az "a", vagyis az angol nyelvben használatos határozatlan névelő azonban nem hallatszik a korabeli hangfelvételen, és ez kissé összekuszálja a mondat értelmét, mivel a "man" szó névelő nélkül az angolban gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint a mondat második felében használt "mankind", vagyis emberiség. Mindez azonban csupán szőrszálhasogatás, s az űrhajós bálványát nem döntheti le - ahogyan az a tény sem, hogy egy évvel ezelőtt az űrhajós bátyja elárulta azt a titkot, miszerint öccse hónapokig gondolkodott a 20. század legtöbbet citált mondatán, holott Armstrong váltig állította, az egy spontán mondat volt a részéről.

"Látom Oroszországot a házamból!"

A Time Magazin szerint a 2008-as amerikai választásokon Sarah Palin, a Republikánus Párt alelnökjelöltje kevéssé tisztázta le külpolitikai nézeteit, s ez szinte kimeríthetetlen témát szolgáltatott az őt gúnyoló másik oldal szimpatizánsainak. Alaszka kormányzójaként a kampányidőszakban az ABC News riportere arról faggatta Palint, hogyan érthetné meg az USA gondjait azok után, hogy otthona közelebb van az orosz földhöz, mint egy másik amerikai államhoz. Az alelnökjelölt, miután hosszasan kifejtette álláspontját, hozzátette: "az oroszok a szomszédjaink, s Oroszországot szabad szemmel valóban látni lehet alaszkai területről, mégpedig egy kicsiny szigetről." Tina Fey komikus nem sokat teketóriázott, s napokkal később már ki is karikírozta a kormányzó szavait: "Látom Oroszországot a házamból!" - mondta. Ez olyannyira jól sikerült, hogy sokan máig úgy vélik, Palin szájából hangoztak el ezen szavak.

"Egy ember halála tragédia, milliók halála statisztika"

A politikájával milliók halálát okozó szovjet vezetőhöz, Joszif Sztálinhoz köthető mondat bár illik a véreskezű diktátor jelleméhez, nincs bizonyító erejű felvétel vagy olyan dokumentum, amely igazolná, hogy Sztálin ezt valóban kimondta volna. Ugyanakkor hasonlóan szenvtelen sorok több íróhoz is köthetőek, köztük Kurt Tucholsky német szatirikushoz, aki a weimari köztársaság egyik legharciasabb szószólója volt.

"Először semmibe vesznek..."

"Először semmibe vesznek, utána nevetnek rajtad, majd harcolnak ellened, ám végül nyersz!" Ezt a sokat emlegetett mondatot gyakran kapcsolják össze az indiai békeharcossal, Mahatma Gandhival, azonban nincs bizonyíték arra nézve, hogy ezt tényleg ő mondta volna. Kutatók szerint - habár a stílus és a mondanivaló illik Gandhira - valószínűleg Nicholas Klein szakszervezeti vezető 1914-es beszédében hangozhatott el, amelyet 1914-ben az amerikai Amalgamated ruhagyár dolgozóinak intézett, s teljes egészében így szólt: "Először semmibe vesznek. Aztán nevetségessé válsz.  Majd támadnak és meg akarnak égetni. Ám végül emléket építenek neked."

"Nice guys finish last"

Ez a mondat hivatalosan először Leo Durocher, a New York Giants baseballcsapat menedzsere szájából hangzott el egy 1946-os sajtótájékoztatón, ahol az újságírók igyekeztek szétszedni a nagy múltú csapat vezetőjét, ugyanis a Giants a hetedik, azaz az utolsó helyen állt a főtáblán. "Vessenek egy pillantást rájuk. Mind rendes srác, de utolsó helyen végeznek" - sajnálkozott a menedszer. Ám a történelmi emlékezet jelentősen átformálta az egykori nyilatkozat értelmét, s ma már a "nice guys finish last" a "rendes srácok mindig utolsóként érnek célt (a szerelemben)" vagy "a rendes srácok utolsóként kelnek el" értelemben használatos.

"Te is, Brutus?"

Et tu, Brute? - szólt a kétségbeesett Julius Caesar, amikor rádöbbent, hogy tucatnyi merénylője között fia, Quintus Caepio Brutus is az életére tört. Habár az idézet "Te is fiam, Brutus?" formában közismert, nem ismert olyan kortárs beszámoló, amely megerősítené, hogy ezt valóban a haldokló államférfi mondta volna. A történészek szerint valószínűleg Shakespeare műve nyomán terjedt el a köztudatban, ám Suetonius és Plutarkhosz is azt állította, hogy Ceasar semmit nem mondott a merénylet idején.