Római kori kőszobrot találtak a Duna medrében Dunaújvárosnál
Egy szinte teljesen ép kőszobrot és számos történelmi kőtöredéket emeltek ki a Duna dunaújvárosi szakaszán az elmúlt hetek kutatásai során, számolt be róla Facebook oldalán az Intercisa Múzeum. A Pannonia provincia egykori határvonalán fekvő római település folyószakasza az iszapos meder és a helyi búvárok aprólékos munkája nyomán jelentős régészeti leleteket adott vissza a szakembereknek.
- Az Intercisa Múzeum tájékoztatása szerint egy szinte teljesen ép kőszobrot emeltek ki a Duna vizéből az elmúlt hetek kutatásai során.
- A több száz kilogrammos történelmi lelet azonosítását és biztonságos felszínre hozását ipari búvárok és önkéntes tűzoltók végezték.
- A szobor mellett számos további római és középkori kőtöredék is a dunaújvárosi intézménybe került a folyamatban lévő feltárási munkák nyomán.
Az Intercisa Múzeum tájékoztatása alapján a több száz kilogrammos, jó állapotban megőrződött szobrot a Dunai Ipari Búvár Kft. munkatársai, Balázs Zoltán, Gillich Gergő és Bálint Norbert azonosították a folyó egy nehezen merülhető szakaszán. A lelet rendkívüli súlya miatt a szakszerű kiemeléshez a Pentele Önkéntes Tűzoltó Egyesület és Orosz Csaba György technikai segítségére is szükség volt. A szakmai és a civil összefogás eredményeként a műtárgy biztonságosan a felszínre került, majd az intézmény gyűjteményébe szállították, ahol a jövőben megkezdődik az alapos tisztítása és a tudományos azonosítása.
A vizsgált folyószakaszon a múzeum munkatársai az elmúlt hetekben a szobor mellett jelentős mennyiségű római és középkori kőtöredéket is regisztráltak. A dunaújvárosi intézmény közleménye rámutat, hogy a kutatási folyamat eredményessége nagyban köszönhető a helyi lakosok és az érdeklődők által megosztott helyszíni információknak. A Duna medre az erózió és a vízszintingadozások miatt folyamatosan változik, így a folyó iszapos és kavicsos rétegei időről időre újabb történeti emlékeket tesznek hozzáférhetővé a régészeti kutatások számára.
A római kori Intercisa a mai Dunaújváros területén a pannóniai limes egyik legfontosabb katonai tábora és települése volt a Krisztus utáni második és negyedik század között. A Duna folyó nemcsak a Római Birodalom keleti, természetes határvonalát alkotta a szarmaták lakta Barbaricum felé, hanem élénk vízi kereskedelmi útvonalként is funkcionált. Az egykori katonai erődítmény, a castrum mellett kiterjedt polgári település és egy hatalmas temető is létesült a területen, amelynek lakossága birodalmi szinten is jelentős kőfaragó műhelyeket működtetett a rendelkezésre álló mészkőből.
Ez is érdekelhet
A folyóból előkerülő kőemlékek sok esetben a limes menti erődítések egykori partvédő falainak omlásából, a római kikötői infrastruktúra maradványaiból, vagy a későbbi évszázadok építkezései során másodlagosan felhasznált, majd a vízbe mosódott építőanyagokból származnak.
A most előkerült, szinte teljesen ép kőszobor és a kísérőleletként azonosított töredékek pontos kormeghatározása, valamint ikonográfiai elemzése a jövőben értékes adatokkal szolgálhat Intercisa hitéletéről, társadalmi szerkezetéről és a későbbi korok helyi megtelepedésének építészeti hagyományairól.
