Ősi hajósok jelképeit őrizte meg egy négyezer éves kőlap
Egy négyezer éves, vörös mintákkal díszített kőlapot találtak Indonézia egyik távoli szigetén.
- Wetar szigetén egy mintegy négyezer éves, vörös napszerű motívummal díszített kőlapot tártak fel.
- A lelet az ausztronéz festészeti hagyomány első régészetileg ismert, hordozható alkotása.
- A kőlap 4090–3900 éves, így a motívum már az ausztronéz tengeri terjeszkedés korai szakaszában jelen volt.
A régészek szerint a lelet az első ismert hordozható alkotás, amely az úgynevezett ausztronéz festészeti hagyományhoz köthető, és arra utal, hogy az ősi tengeri vándorok nemcsak tárgyakat és technológiákat, hanem jelképeket és eszméket is magukkal vittek útjaik során.
A kőlap a kelet-indonéziai Wetar szigetén, a Huknaur nevű sziklamenedék feltárásakor került elő, a kutatást az Australian National University (ANU) és az indonéz Nemzeti Kutatási és Innovációs Ügynökség (BRIN) régészei vezették.
A leletet vörös, koncentrikus körökből és az azokból sugarasan kiinduló vonalakból álló, napszerű motívum díszíti. Ez a jellegzetes forma az ausztronéz festészeti hagyományból már jól ismert: Kelet-Indonéziától a Csendes-óceán nyugati térségéig számos barlang és sziklamenedék falán megtalálható.
Ezeknek a falfestményeknek a korát azonban általában nehéz pontosan meghatározni. A Wetaron előkerült kőlap ezért különösen értékes a kutatók számára: nemcsak azt bizonyítja, hogy a motívumokat hordozható tárgyakon is alkalmazták, hanem régészeti környezete alapján viszonylag pontosan keltezhető is.
A leletet tartalmazó rétegek radiokarbonos vizsgálata szerint a kőlap nagyjából 4090–3900 évvel ezelőtt került a földbe. Ez éppen arra az időszakra esik, amikor az ausztronéz nyelveket beszélő közösségek gyors ütemben terjeszkedtek a délkelet-ázsiai szigetvilágban. A felfedezés tehát azt mutatja, hogy a napsugaras motívum már e tengeri terjeszkedés korai szakaszában jelen volt Wallacea déli részén.
A kutatók szerint a hordozható jelképek a szigetek között utazó emberekkel együtt mozoghattak, és szerepet játszhattak a közös identitás, a csoporthoz tartozás vagy a hiedelmek kifejezésében. Későbbi korokból hasonló napszerű motívumokat hajókról és más tárgyakról is ismerünk, ahol azok védelmi vagy közösségi jelképként szolgálhattak.
Ez is érdekelhet
A kőlap egy olyan régészeti rétegből került elő, amelyben még nem találtak kerámiát. Ez azért különösen fontos, mert a fazekasságot a régészek hagyományosan az ausztronéz népesség terjedésének egyik legfontosabb tárgyi nyomaként használják. A wetari lelet alapján a festészeti és szimbolikus hagyomány azonban már azelőtt megérkezett a szigetre, hogy a kerámia szélesebb körben elterjedt volna.
A felfedezés így egy olyan oldalát világítja meg az ősi tengeri vándorlásoknak, amelyet a régészeti leletanyagból jóval nehezebb megragadni. Az ausztronéz hajósok nem csupán használati tárgyaikat és technikai tudásukat vitték új otthonaikra: velük együtt utaztak jelképeik, közösségi identitásuk és a világról alkotott elképzeléseik is.
