Minamoto Joritomo szamuráj a japán császártól megszerzi magának az örökös sógun (királyi hadvezér) címet. Ezzel Japánban megkezdődik a katonai kormányzás. Minamoto Joritomo Kamakurába helyezi át székhelyét, de a tennó udvarát hivatalnokaival együtt látszólagos kormányzatként meghagyja Kiotóban. A tényleges irányítás azonban az új fővárosban, az őáltala alkotott központi kormányzat kezében van. Katonai diktatúra jön létre, amely nem a nemzet, hanem egy olyan szövetség érdekeit védi, amelyben katonák tömörültek, akiket családi és baráti kötelékek kapcsoltak egymáshoz.
Az 1695-ben trónra lépő szultán legfontosabb feladatának a Habsburgok elleni küzdelmet tartotta, megpróbálta visszaszerezni az Oszmán Birodalom számára elvesztett területeket. 1697-ben személyesen vezette a Magyarországra támadó török csapatokat, azonban Zentánál katasztrofális vereséget szenvedtek. Az 1699-ben megkötött karlócai béke értelmében a szultán lemondott Magyarországról és Erdélyről, továbbá csapatait lengyel területekről is kivonta. A keleti fronton sem termett sok babér számára: Nagy Péter cár elfoglalta Azov erődjét. A kedvezőtlen események hatására Konstantinápolyban zendülés tört ki, Musztafa megpróbált rendet tenni a janicsárok között, de ők kerekedtek felül.
Vécsey Károly gróf tábornok az V. hadtesttel-mintegy 8 ezer fő-leteszi a fegyvert az oroszok előtt Borosjenőn (Arad vm.).
Szerkeszti: Jókai Mór, megjelenik hetente.
A magyar országgyűlés 15-ös bizottságának javaslata alapján Bécsben megkezdődnek az osztrák-magyar közös értekezletek a kiegyezésről, Andrássy Gyula gróf, Lónyai Menyhért, Mailáth György kancellár, Sennyey Pál báró a Helytartótanács elnöke, valamint Richard Belcredi gróf államminiszter, Joseph Alexander Hübner báró, a Monarchia vatikáni nagykövete részvételével.
A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a kiegyezési tárgyalások során a kormánnyal szemben támadt ellentétei miatt mond le tárcájáról. Utóda ideiglenesen Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter lesz.
A Turócszentmártonban alakult egylet célja a szlovák kultúra terjesztése.
Székely a XIX. századi magyar festészet egyik kiemelkedő, európai rangú alakja volt. Az első, aki komoly művészi igénnyel kísérelte meg kifejezésre juttatni az 1848 utáni erősen összetett és ellentmondásos magyar társadalom életérzését. Történeti képein a szabadság bukásán érzett fájdalmat, portréival, aktjaival a XIX. századi magyar szépségideált fogalmazta meg. Legismertebb képei: Önarckép, II. Lajos holttestének megtalálása, Dobozy és hitvese, Egri nők, Mohácsi vész, V. László, Zrínyi kirohanása. Falképei például a pécsi székesegyházat, a tihanyi apátságot, a Mátyás templomot és a kecskeméti városházát díszítik.
A nemzetgyűlés elfogadja az 1922:XIX. törvénycikket. A törvénycikk az Országos Magyar Gyűjteményegyetemről rendelkezik. A Gyűjteményegyetem részei:
A Magyarországi Szociáldemokrata Pártot Buchinger Manó, Mónus Illés és Ries István képviseli.
A magyar miniszterelnök St.Gilgenben találkozik K. Schuschnigg osztrák szövetségi kancellárral.
Rendező: Pásztor Béla.
Lev Trockij orosz forradalmár mexikói emigrációjában belehal az előző napon elkövetett gyilkos merényletbe, amelyet a GPU, a szovjet titkos szolgálat egyik ügynöke hajtott végre ellene. A 60 esztendős Trockijnak (Lejb Bronstejn), aki bizonyára a legtehetségesebb volt az orosz forradalom bolsevista forradalmárai között, pártbeli riválisával, Sztálinnal szemben elszenvedett veresége után 1929-ben kellett elhagynia a Szovjetuniót. Folytatva újságírói munkásságát különféle országokban élt, végül Mexikóban telepedett le. Trockijnak, aki részt vett 1918-ban a Vörös Hadsereg megalapításában, nagy része volt az októberi forradalom győzelmében. A permanens forradalom tézise miatt ellentétbe került Sztálinnal.
