Midász király apjának nyughelye lehet a gordioni halomsír
Bár a köznyelv és a helyi hagyomány évtizedek óta Midász király sírjaként ismeri a törökországi Gordionban található hatalmas ókori halomsírt, azt valójában az uralkodó apja, Gordiasz számára emelték. Kadim Koç, a Gordion Alapítvány elnöke egy friss törökországi hírügynökségi beszámolóban hangsúlyozta, hogy a világ egyik legritkább, épen maradt fa sírkamrája felbecsülhetetlen jelentőséggel bír a történelmi fríg civilizáció technológiai fejlettségének megismerésében.
- A törökországi Gordionban feltárt monumentális halomsír a legújabb kutatási beszámolók szerint Midász király apja, Gordiasz számára épült.
- A páratlan épségben fennmaradt, mintegy háromezer-kétszáz éves borókafa sírkamra a fríg famegmunkálás és fémművesség kiemelkedő emléke.
- A 2023 óta világörökségi védelem alatt álló ókori város a vaskori Anatólia egyik legjelentősebb hatalmi és kulturális központja volt.
A jelenlegi Ankara tartományhoz tartozó Polatlı körzetben fekvő temetkezési domb méreteit tekintve a világ második legnagyobb tumulusa, amelyet csak egy maniszai lüd halomsír előz meg. A monumentális, ötvenhárom méter magas és háromszáz méter átmérőjű építmény belsejében egy hatszor öt méteres, borókafenyőből ácsolt sírkamra található.
A szakértők szerint a felhasznált faanyag hozzávetőlegesen háromezer-kétszáz éves, mégis szinte tökéletes állapotban vészelte át az évezredeket. A sírkamra feltárását még 1957-ben végezte el egy török és amerikai kutatókból álló csoport. Az expedíció tagjai zonguldaki bányászok segítségével egy nyolcvankét méter hosszú alagutat fúrtak a domb belsejébe, bár az akkori fúrási technológia elkerülhetetlenül kisebb károkat okozott a páratlan leletanyagban.
A feltárás során felszínre került tárgyi emlékek bizonyítják a vaskori fríg társadalom kiemelkedő fémművészeti és művészeti fejlettségét. A sírból kilencvenkilenc darab bronz fibula, vagyis ruhakapcsoló tű került elő, ami megerősíti a feltételezést, hogy Gordion az ókorban e jellegzetes ékszertípus gyártásának egyik legfontosabb központja, sőt valószínűleg a szülőhazája volt.
A fakamra egyedülálló megmunkálása a frígek asztalosmesterségbeli tudásáról tanúskodik, míg a belső térben talált, de az ásatás során némileg sérült textíliák a korabeli szőnyegszövés magas színvonalára utalnak. A felbecsülhetetlen értékű régészeti leletek jelentős részét az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeumában, valamint a helyi Gordion Múzeumban őrzik a nagyközönség számára.
Ez is érdekelhet
Az elnevezés körüli makacs történelmi tévhit elsősorban Midász király ókori hírnevének köszönhető, amely a mai napig elhomályosítja apja, Gordiasz emlékét. Bár az 1957-es ásatások után a helyi sajtó pontosan számolt be Gordiasz maradványainak megtalálásáról, a legendákban aranyérintésűként ismert Midász színes mitológiai alakja miatt a köztudatban továbbra is az ő nevén szerepel a halom.
A Kis-Ázsia belső területeit a Krisztus előtti első évezredben uraló Frígia fővárosa, a nevét éppen Gordiaszról kapó Gordion stratégiai fontosságú csomópont volt. A mintegy kilencven halomsírt rejtő egykori királyi székhely, amely a makedón Nagy Sándor által átvágott legendás gordiuszi csomó történetéről is jól ismert, 2023-ban hivatalosan is felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
