Áprilisban adják át a Várkert Bazárt

Közel kétszáz program várja országszerte az érdeklődőket az Ybl Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából elindított 2014 Ybl bicentenárium - Magyar Építészet Éve rendezvényein. Az emlékév kiemelkedő eseménye a felújított Várkert Bazár átadása lesz - hangzott el a hétfői sajtótájékoztatón.

Indul az emlékév

Feladatunk, hogy megismerjük, megóvjuk és átörökítsük Ybl Miklós kincsestárát, ezért az emlékév az építész munkásságának bemutatását is szolgálja - mondta el Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. A politikus emlékeztetett: az Ybl által tervezett épületek közül ma kilencven műemlék, fontos, hogy a mai nemzedék is megismerje őt. Ybl sok főúri megkeresésnek tett eleget és számos szakrális épületet köszönhetünk neki, például a Szent István Bazilikát, a Bakáts téri Assisi Szt. Ferenc templomot, ő tervezte a Fővámházat, a Magyar Állami Operaházat és a Várkert Bazár épületegyüttest is.

L. Simon László kormánybiztos, az Ybl Emlékbizottság elnöke hangsúlyozta: a csaknem 200 programot felvonultató emlékév széles körű szakmai összefogás - amelyben az Ybl Egyesület mellett az egyetemek, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Építész Kamara és minden érintett szakmai szervezet részt vett - eredményeként valósul meg, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap 100 millió forinttal támogat.

Az emlékév kiemelkedő eseménye a felújított Várkert Bazár megnyitása. A Várkert I. ütemének, tehát az Ybl tervezte, felújított épületegyüttesnek az átadása április 3-án lesz. Az átadást Ybl születésnapjára, április 6-ára időzítettük - közölte L. Simon László, hozzátéve, hogy aznap gálaműsor lesz, s ekkor adják át az Ybl-díjakat is. A beruházás teljes költsége eléri a 9 milliárd forintot.

A második ütemben a Várkert Bazár területére épített új objektumokat - konferencia-és rendezvényközpont, mélygarázs, illetve ezek kiszolgáló egységei - , továbbá a teljes egészében megújult kertet veheti birtokba a nagyközönség. De megszépül a nem a Várkert Bazárhoz tartozó, ám közvetlenül mellette levő Semmelweis Orvostörténeti Múzeum külső homlokzata és elkészül a Várkert előtti Lánchíd utca felújítása is. A Várkert átadása napján három kiállítás is megnyílik, ezek közül az egyik Ybl Miklós munkásságát dolgozza fel, a másik kettő pedig a Várbazár felújítási munkálatainak dokumentációját, illetve a rekonstrukció alatt előkerült tárgyi emlékeket mutatja be.

Részletes programok

Ybl hatalmas öröksége

Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérvárott. A bécsi Polytechnikumon folytatott tanulmányai során négy évet dolgozott Pollack Mihállyal, majd id. H. Koch bécsi irodájában tanult. Pollack megbízásából a pesti Német Színház átalakításához készített terveket, 1841-ben pedig tanulmányutat tett Észak-Itáliában. Hazatérve, Pollack Mihály fiával, Ágosttal együtt tervezték az ikervári Batthyány-kastély újjáépítését, majd Pesten a Károlyiak Egyetem utcai palotáját fejezte be. Később a nagykárolyi és csurgói kastélyokon dolgozott, és Károlyi István fóti kastélyát toldotta meg szárnyakkal. 1845-55 között építette első fő művét, a romantikus stílusú fóti templomot.

Opera (fotó: Fortepan)

Első pesti alkotása a Múzeum körúti Unger-ház szintén romantikus. Stílusa az 1860-as évektől közeledett a neoreneszánszhoz. 1860-62-ben tervezte a Budai Takarékpénztár palotáját a Lánchídnál, (ez elpusztult a II. világháborúban), majd a Ganz-mauzóleumot, a Kálvin téri Geist-házat (ez is elpusztult), s a Nemzeti Múzeum mögötti Károlyi és Festetics-palotákat, 1865-ben építette a Sándor utcai ideiglenes képviselőházat (ma Olasz Intézet). E környéken a Pálffy- és a Dégenfeld-palota is az ő műve. Bérházak, paloták, kastélyok mellett a Rác fürdő gőzfürdőjét és a Pesti Hazai Takarék Egyetem utcai intézetét építette.

1866-79 között tervezte a Ferencvárosi neoromán templomot, majd a szigeti Margit fürdőt (ez a remek épület megrongálódott a II. világháborúban, majd lebontották). 1870-től épültek neoreneszánsz mesterművei: a Vámház (ma Közgazdaságtudományi Egyetem), a Várkert Bazár és az Operaház. 1867-ben vette át Hild Józseftől a Bazilika építkezését, amelyet az északi és déli oldalfal kivételével, a kupolával együtt, teljesen reneszánsszá formált át. (A belső teret Ybl halála után Kauser József alakította ki.) A királyi palota krisztinavárosi szárnya és nagy udvara is az ő műve.

A füzérradványi Károlyi kastély (Fortepan)

Munkásságát még életében elismerték. Elnöke volt a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, tagja a Fővárosi Törvényhatósági Bizottságnak, majd 1885-ben a főrendiház tagjává nevezték ki. 1866-ban megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, 1882-ben pedig a Lipót-rend lovagkeresztje kitüntetést. Felesége Lafite Franciska volt, házasságukból egy fiú született. Ybl Miklós 1891. január 22-én, Budapesten hunyt el.