Állandósult az ősi festészeti eljárás az Ibériai-félszigeten

Az első vizsgált kép, amely egy szarvasmarhafélét ábrázolt, az Ibériai-félszigetet tízezer évvel ezelőtt benépesítő nomád vadászó-gyűjtögető népek munkája volt. Egy másik ábrázolás egy sematikus módon elkészített négylábút jelenít meg, amelyet ugyanazon vidék első letelepedett lakosai készítettek mintegy 6500-3500 éve. A régebbi rajzot naturalista formák jellemzik, míg a másikon némi elvonatkoztatott jelentéstartam figyelhető meg.

A művészek mindkét helyszínen vas-oxidot és terrigén (szárazföldről származó üledék) alapú pigmenteket használtak fel. Ezek az anyagok a vizsgált környezetben könnyen megtalálhatók, a szóban forgó két terület az Abrigo Grande de Minateda, amely Hispánia barlangművészetének egyik legemblematikusabb területe és az Abrigo del Barranco de la Mortaja.

Alberto Jorge, a spanyolországi Nemzeti Természettudományi Múzeum munkatársa szerint "a pigmentek összetevői - habár több ezer év választja el időben az ábrákat egymástól - azonosak voltak, s készítőik nem változtattak rajta, ahogy azt korábban gondoltuk. Igazság szerint valóban ez volt az ésszerű, ugyanis a jó minőségű festékpigmentek a területen nagy mennyiségben és könnyen megtalálhatóak."

A kutatók egy másik következtetést is levontak munkájuk során a szabadban történő sziklafestészetet illetően. A kalcium-oxalát jelenléte ugyanis azt bizonyítja, hogy a pigment és az alatta lévő felület az évezredek során kölcsönhatásba lépett egymással, azaz egyesültek. Ez az eredmény megkérdőjelezi az eddigi tapasztalatokat, amelyek szerint három réteg különíthető el egymástól, mégpedig a szikla eredeti felülete, a pigment, illetve a patina (az a réteg, amely például a rézötvözetből készült, régóta szabadtéren álló szobroknak a jellegzetes kékeszöld színét adja).

Ezen rétegek folyamatosan összeolvadtak és megváltoztak, ami egy "véletlenfaktort" is bevezetett a datálás folyamatába. A kutatók bizonyos zsírsavak jelenlétét is kimutatták, amelyekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a festékpigmentek feldolgozásakor, alkalmazásakor, esetleg tárolásuknál állati bőrökkel érintkezhettek. "Kálcium-foszfátot, összezúzott, elszenesedett csontdarabkákat is találtunk a festékanyagban, így ez valószínűleg sok mindent meg fog változtatni, amit a 'pigmentelőkészítés' rituáléjáról eddig gondoltunk" - tette hozzá Jorge.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye